Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Valószínűleg fejedelmi temetkezőhelynek épült, így Magyarország legrégibb és legkisebb, ma is működő temploma. Az épület közel a párkánymagasságokig eredeti, külsejében a X. századi templomot híven idézi.

A teleki templom legfőbb látnivalója és művészettörténeti értéke a diadalív két oldalán lévő, hengeres falpilléreket koronázó faragvány. A Balaton északi partjáról származó, vöröses kő oszlopfőket indás növényi ornamens díszíti, ám az egyiken olyan sárkányos motívumot figyelhetünk meg, amilyen a Veszprémtől délre eső Litér református, korábban Szent Kereszt-templomának XII. századi díszkapuján van.

Az altemplom az egyetlen olyan tér, amely a XI. századi templomból viszonylag érintetlenül megmaradt. Eredetileg királyi temetkezőhelyül szolgált, itt helyezték nyugalomra I. Andrást és fiát, Dávid herceget.

A falu határában áll a XIII. századi, kora gótikus eredetű Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna, amit a XVIII. század végén késő barokk stílusban alakították át. Téglalap alaprajzú hajójához - szokatlanul - csúcsban végződő szentély kapcsolódik. 1944-ben rommá vált, de 1985-ben helyreállították.

A XIII-XV. században épült egyhajós, gótikus stílusú templom kazettás mennyezete 1766-ban készült a padokkal és a nyugati karzattal együtt. Szentélyében megőrződött a gótikus pasztofórium. Belsejében XVII. századi, népi stílusú ornamentális festés, valamint míves, XVIII. századi szószékkorona látható.

Szent Péter és Pál apostol temploma a település fölötti temetődombon áll. Egyhajós, keletelt, félköríves szentélyzáródású, nyeregtetős templom a 12. század végén – 13. század elején épült déli kapuval.

Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen.

A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Bokod község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg.

A Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása tette országszerte ismertté a kis zempléni falu nevét, 1590-ben Vizsolyban nyomtatták ki Károli Gáspár gönci református lelkész bibliafordítását több száz példányban.Román kori, kőfallal övezett, gótikus stílusban kibővített templom, országunk egyik legbecsesebb műemléke. Belsejét értékes, 13.-15. századi freskók díszítik.

A XIII. században román stílusban épült templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették, 1932-ben főként a homlokzatot erősen megújították. Ekkor készült a torony is. Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.