Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította. Az alapító gazdag birtokadományokat juttatott a bélháromkúti kolostornak, amelynek építését megszakította a tatárjárás (1241). 1246-ban a monostor már készen állhatott és szerzetesek éltek benne. 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás, egri püskök kezelésébe került, 1530-as évekre azonban elnéptelenedett az apátság.

A középkor végén a kolostor, több más ciszterci apátsághoz hasonlóan kezdett elnéptelenedni. 1503-ban például a perjellel együtt csak három szerzetes élt a falak között. Az 1530-as években aztán megszűnt az élet a kolostorban. Amikor Eger török kézre került (1596), ennek a vidéknek is megcsappant a népessége. A kolostor és a templom is elhagyott rom lett, 1720-ban is romként írják le. 1732-ben kezdték meg a templom helyreállítását, s az újjáépítés befejezése után szentelték föl (1745). Ez lett Apátfalva plébániatemploma. Az elpusztult kolostor köveit építkezésekhez hordták el.

forrás: Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!