Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Berhida - A megye keleti végén található település már a rómaiak idején lakott volt, ezt bizonyítják a település határain belül előkerült régészeti emlékek. Első okleveles említése 1082-ből való.

A Séd völgyének településeihez hasonlóan, történelme bővelkedik jeles eseményekben. Írott források szólnak II. Géza jelenlétéről a településen, jó eséllyel egyik ilyen látogatása alatt veszítette el ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját, amit 1811-ben talált meg egy földműves. Ez a különleges lelet ma a Nemzeti Múzeum gyűjteményének féltett darabja. 1395-ben Berhida megkapta a mezővárosi rangot. 1461-ben tartották az első heti vásárt, majd 1461-ben országos vásárt is rendezhettek, ami a maga idejében komoly rangnak számított. A rangot jól jelzi, hogy 1532-ben a településen volt a rendi országgyűlés.

A mai település az egykori Berhida, Peremarton és Kiskovácsi összeolvadásából jött létre. Nevezetességei közé tartozik az 1759-ben készített Cymbal-freskókkal díszített katolikus temploma, a Kisfaludy Strobl Zsigmond által készített II. világháborús emlékműve, valamint a Makovecz Imre által 1964-ben tervezett vendéglő.

A Szent Lászlóra szentelt középkori templom igazi kuriózum, egész Európában csak egy párhuzama van, Franciaországban (Montataire kolostortemploma). A késő román, kora gótikus stílusban épült templomot a 13-14. század fordulóján emelték. A törökök többször elpusztították a falut, s megrongálták a templomot is. Majd többször átépítették, utoljára 1759-ben. Ekkor szerezték vissza a templomot a protestánsoktól. Az 1870/80-as évektől kezdték becsülni a templom műemléki értékét. Falkutatás (1962) után 1963/1964-ben restaurálták.

Nyugati homlokzata előtt emelkedik zömök, sátortetős tornya, amelyhez hozzáépült a téglalap alaprajzú hajó a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A szentélyben áll a kőből faragott szentségház, amelyen néhány évtizede még kiolvasható volt elkészülése dátumának első két számjegye: a 14… A barokk főoltár a XVIII. századból való. A templom bejárata a tornyon keresztül nyílik (kőkeretes, csúcsíves kapukeret). A torony alatt dongaboltozatos előcsarnok van, északi és déli oldalfalában ülőfülkékkel. Két nyolcszög alaprajzú pillér tartja a nyugati karzatot. A templomhajót bordás keresztboltozat fedi (a két zárókő címeres). Az elsőn az apostoli kettős kereszt látható egy pajzson, a másodikon pedig a pajzson hatágú csillagot viselő félhold, azaz a Hontpázmány nemzetség címere. A hajó falán freskó nyomait is látjuk.

A templom különlegessége a födémszéke, mely teljesen kőből épült (faanyagot nem tartalmaz), kettős kő fedélszékű templom. Hogy milyen jó munkát végeztek a hajdani építészek, bizonyítja, hogy a kőtemplom nagyobb sérülés nélkül átvészelte az 1985-ös földrengést. A födémbe felmászva, melyre a gondnok jóváhagyásával van mód, különleges élményben lehet részünk. Tulajdonképpen egy katakomba van felépítve ezen a valószínűtlen helyen, a templom födémében. Számos elmélet született már funkciójáról, használatának módjáról.

Itt is olyan elemeit érhetjük tetten a kora középkor vallási életének, ami a mai hittudomány számára már értelmezhetetlen. Mivel írott forrás nem maradt róla, így még sokáig találgatások és feltételezések táptalaja lesz. Sokan tartják egykori beavatások, különleges rítusok színhelyének, az alternatív megfejtések száma szinte végtelen.

Maga a templomtér is olyan freskók töredékeit rejti, amik az ősvallási elemeket őrző szimbólumrendszert idézik, hasonlóan Csíkrákos, Tövis és Őrisziget templomához. Sajnos a salétromosodás és az 1985-ös földrengés nagyon sokat rontott állapotán, de ma már állagmegóvott állapotban látogatható. A vastagított tornyon lévő dupla kereszt is egyedi jelenség, Európa-szerte ismertté téve a települést szakmai körökben. Ideje lenne, ha a köztudatban is méltó helyére kerülne végre.

Cím: Berhida, Kossuth Lajos u. 9.. 
GPS koordináták: N 47° 06,566 E 18° 207,964'

forrás: www.veol.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!