Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Bogács központjában áll a Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely a helyben bányászott, faragott vöröses kőből épült. 1958-as felújításakor kerültek elő XIII. századi, román kori részletei, a XIV. században gótikus stílusban építették át. Bogács neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a templom is.

Bogács község templomának legősibb részei tehát már 1248-ban álltak, bár a község egyházának hivatalos alapítása éve 1332, amiről az 1333–35-ből származó legrégebbi plébánia-összeírások tanúskodnak. A templom papja ezekben az esztendőkben 5-10 pápai tizedet fizetett, az ekkori tizedlajstromok még Bogath, Bukach, Boach, Boganch vagy éppen Bokoch néven emlegetik a települést.

A 13. században épült templomrészek feltehetően a következők: a sekrestye, a szentély, a kápolna és a torony egy bizonyos magasságban. A templom mellett már akkor létezett a régi temető, amelyet a templommal együtt kőfallal vettek körbe. A kápolna déli falának szerkezete azt sejteti, hogy ott korábban tágas bejárat lehetett, amit az idők folyamán befalaztak. A templom északi falával párhuzamosan, attól kb. 3 méternyire, a sekrestye sarkától indulva egészen a toronyig falmaradványok láthatóak. Ez két lehetőséget vet fel: az épület eredetileg vagy többhajós templom, vagy kolostor lehetett. Bár nem bizonyított tény, de korábban valószínűleg altemploma is volt az épületnek. A különböző templomrészek azt mutatják, hogy az építkezés – vagy az átépítés – mindenképpen több részletben mehetett végbe. A templom magaslati fekvése, tömör falszerkezete arra utal, hogy az épület valaha védelmi szerepet is betölthetett. A bogácsi templomtorony ma is több kilométerre ellátszik.

A főútra nyíló mellékutca fölvezet a dombon álló templomhoz. A temető által körülvett középkori épület inkább tekintélyes mezővárosi templomként mutatkozik be, mintsem kis falusi egyházként. Falait helyben bányászott, vulkáni eredetű tufából faragott kváderkőből rakták. A kívül vakolatlan, tágas hajónak és a keletelt, egyenes záródású szentélynek a hatalmas nyugati torony ad kellő monumentalitást. A hatszor hat méteres, sarkain támpilléres harangtorony emeletein szépen faragott, gótikus kőkeretes, pálcatagos-mérműves ablakok nyílnak, amelyek a közeli püspöki székváros, Eger nagyszabású XV. századi építkezéseinek hatásáról árulkodnak. A kapu – felirata szerint – 1743-ban készült; a tizennégy méter hosszú, karzatos hajó belső tere is barokk kori, sík mennyezettel, a hétszer hét méteres belméretű, négyszögű szentélyt azonban eredeti, kőbordás keresztboltozat íveli át, közepén faragott zárókővel. Északon a sekrestye, a hajótól délre kápolna kapcsolódik az épülethez, lábazataik tanúsága szerint a gótikus építési korszakból. A XIII. századi Bogács templomának emlékét néhány, a gótikus falhálóba utólag beépített román kori faragott kődarab őrzi.

Cím: Bogács, Széchenyi utca 1.

forrás: hu.wikipedia.org, mno.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!