Győr, Szent Lázár templomrom (Káptalandomb)
Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan vezető szerepet töltenek be. Nem véletlenül ezen a ponton alakult ki itt a környező térség, a Kisalföld központja, ez a földrajzi adottságok kedvező együttállásának köszönhető. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 17-18. században az erőddé alakult középkori városmag átépülésével Magyarország egyik legszebb barokk városává vált. A 19. század végén ipari központtá fejlődött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.
A Káptalandomb, ez a Duna és Rába találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr legősibb része, mai képe majd három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen szülötte; a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb és egyben legjelentősebb műemléke a Püspökvár és a Bazilika. A Dr. Kovács Pál utca ferde vonalú északkeleti házsora mögött rejtőzik a római városkapu és a várfal. A belső várfal később épült ki és többször átépítették. A belső várat félköríves bástyaszerű sor védte. Ezek közül egyre többet sikerült kibontani (Király u. 5–7). A legmagasabb ponton a Bazilika áll. Az eredetileg román stílusú temp
A Győri Bazilika déli oldalánál ódon, macskaköves tér az Apor Vilmos püspök tere húzódik. A tér közepén az Árpád-kori Szent Lázár plébániatemplom maradványai, és mellette a Győr egyik legjelentősebb szobrászati emléke, a rokokó Szent Mihály szobor áll. A tér déli oldalát a Konferencia hotel határolja, a keleti oldalon álló Apor Vilmos püspök tere 1-2. számú épület gótikus eredetű, mai formájában barokk. Egykor itt működött a püspöki jószágkormányzóság, ma a Borsos Miklós Gyűjtemény található az épületben.
Egyházi hagyomány szerint a győri Szent Adalbert-prépostság Szent Ábrahám-kápolnáját tartották a legrégibbnek, de patrociniuma alapján államalapítás korinak tekinthető a Szent Adalbert-egyház is. A székesegyház déli oldala mellett kiásott 11-12. századi templom, a várbeli Szent Lázár-plébániatemplommal azonosítható. A templom a Székesegyház építéséig működött, elemeit az építkezésben felhasználták.
A félköríves szentélyű templom nyugati részében a karzattartó pillérek alapozása került elő. A földszinti szintje körülbelül 1,5 méter mélységben van a jelenlegi térszint alatt, az alapfalak és az oldalfalak körülbelül egy méter magasságban maradtak meg. A kis-templom egyhajós, a hajóban ülő-pad volt kiképezve kőfalazatból a főfalak előtt, a hajó közepén kőalap volt, feltételezhetően a püspöki trónus alapja. A hajó közepén részben feltárt kő alapú építmény csak háromnegyed kör formájú, a nyugati része egyenes vonalban záródik. Ehhez az oldalhoz – a későbbi karzattartó pillérhez – egy széles agyagos-köves réteg csatlakozik.
a reneszánsz bástyarendszer kiépítése brutális beavatkozást jelentett a középkori város szerkezetébe. Az olasz fundátorok a meglevő adottságokkal láthatóan nem nagyon törődtek; ahol szükségét látták, egész tömböket taroltak le, még a nagyobb épületekkel, templomokkal sem törődtek. Így esett áldozatul a bontásoknak a korábban tűzkárt szenvedett Szent Lázár templom is.
Cím: 9021 Győr, Apor Vilmos tér
GPS koordináták: (47.688897 / 17.630742), (47° 41' 20.0286" / 17° 37' 50.6712")
Nagyobb térképért klikk a képre!
