Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kiszombor négyezer lakosú község a Maros bal partján, a Szegedről Makóra vezető út mentén. A település a magyarok honfoglalása óta a Csanád nemzetség birtoka. Az ótörök eredetű Zombor (Zumbur) helynév első ízben 1247-ben szerepel – a szomszédos Ladány határleírásában –, egy 1274-ben kelt oklevél szerint a Csanád nembeli Makófalvi család a falu földesura. A XV. században a Telegdiek a birtokosai. Zsigmond király 1418-ban mezővárosi rangra emelte, Oláh Miklós 1536. évi országleírásában városnak nevezte Zombort.

Egyedülálló román kori építészeti alkotás a Rotunda XIV. századi gótikus freskókkal. A körtemplomot 1980-83 között választották le az 1910-ben épült neoromán katolikus templomról. A feltehetőleg a XIII. század legelején épített, s XIII-XIV. századi freskókkal ékesített körtemplom az elmúlt századok többszöri átépítését követően ma már ismét eredeti állapotában fogadja az érdeklődőket.

A kiszombori körtemplom, akár csak a vele rokonítható karcsai, gerényi, kolozsmonostori, s talán jánoshegyi, továbbra is a magyarországi román-kori építészet meg nem oldott rejtélyét jelentik. Noha a kérdésnek lassan könyvtárnyi irodalma lesz, máig nem tud biztosat mondani a kutatás e rotundák keletkezéséről, építésük okáról, céljáról, építőik személyéről, motivációjáról, szándékáról. Egyesek szakrális tartalmat keresnek a hatkaréjos térképzés mögött (a hexagram alakzat némely föltételezések szerint a szentháromság szimbóluma volt, és mint ilyen, bajelhárító szereppel, a gonosszal szemben védőerővel bírt), mások egyszerű díszítő eszköznek tekintik.

Amit biztosan tudunk, az csupán annyi, hogy a zombori rotunda a XII-XIII. század fordulóján épült, s a korabeli templomépítés bevett sablonjaival szemben az építők egy kifejezetten keleties, bizáncias jellegű épületet emeltek, melynek tetején a XIX. század végéig bizánci típusú kettős kereszt volt. Ugyancsak a bizánci kapcsolatot erősíti a freskók Antiochiai Szent Margit-ábrázolása is, mely a falképek legkorábbi, talán az építés korszakából való fázisához tartozik. A keleties vonások hatását támasztja alá az a tény, hogy épségben vészelte át a török hódoltság másfél évszázadát is, s a hódítók nemcsak megőrizték, de talán használták is az épületet. E jelek együttese egyértelművé teszi a keleti kapcsolatot. De hogy ez a kapcsolat mikor és miért jött létre, s az építészeti hasonlóságokon túl mi köti össze Kiszombort Karcsával, Gerénnyel, Kolozsmonostorral vagy Jánosheggyel, s e Kárpát-medencei csoportot mi kapcsolja össze a Bizánci birodalommal, ma még nem tud választ adni a történettudomány.

A zombori körtemplomot tehát máig titkok és talányok övezik, melyek talán még inkább erősíthetik különlegességét, melyet formája, térképzése, az életfa-motívumokkal díszített kecsesen magasba futó féloszlopai, finom freskó-ábrázolásai miatt egyébként is kiérdemelt.

Cím: Kiszombor, Szent István tér 3
GPS koordináták: N 46° 11,236'  E 20° 25,718'

forrás: utveszto.com

Nagyobb térképért klikk a képre!