Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Márokpapi a Beregi-síkságon, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 70 km távolságra található település. A 41-es útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Éghajlata a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös határán van. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,4-9,5 oC, a csapadék 630–660 mm. Uralkodó szélirány az északi és a délkeleti. Erdőtársulásait jelentős mértékben tölgyesek alkotják. Kisebb területeket borítanak kemény és lágy lombúak, valamint nyárak, s helyenként akáccal is találkozhatunk. A feltöltődött részeket nádasok, mocsárrétek ecsetpázsitos rétek, soványcsenkesz legelők fedik. Előfordul tőzegeper, mételykóró és vidrafű is. Talaja réti talaj, réti öntéstalaj.

A Kossuth utcán áll a műemlék református templom. A kora gótikus, egyhajós, torony nélküli kőépületet egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel a 13. század második felében emelték. A hajó sarkait kétosztatú, rézsútos, széles pillérek támasztják meg. A hajó északi és a keskenyebb, négyzet alaprajzú szentély falain nincs nyílás, azonban a szentély keleti és déli zárófalába egy-egy, a hajóra két félköríves ablakot vágtak. A nyeregtető cseréppel fedett, a tagolatlan nyugati főhomlokzat csúcsíves bejáratú. A templomtér hajója sík deszkamennyezetes, nyugati oldalán fa karzattal, a szentélyben félköríves diadalívet és vörös márvány sírfeliratú lóhereíves szentségfülkét láthatunk. A templom 1332-35 között mint Szűz Mária tiszteletére emelt római katolikus templom szerepel a korabeli iratokban.

Az egymástól csak egy lépés távolságra lévő két község egyesüléséig Papi Márok fiókegyháza volt. Lehoczky Tivadar írta, hogy a 14. században készült csúcsíves mároki és a keletelt egyhajós papi templomot a reformátusok elfoglalták. Márok templomával kapcsolatban megjegyezte, hogy a falai kívül-belül tele voltak festményekkel és gót írásokkal, 1775-ben azonban bevakolták és később be is meszelték ezeket. 1857 és 1902 között többször javították az épületet, 1937 őszén újra renoválták. 1939. július 16-án egy villámtól meggyulladt és kiégett a templom. Ezután hosszú ideig vitáztak arról, hogy felépítsék-e a régit, vagy újat emeljenek, de győzött az értékmentő elv és a templomot helyreállították. 2003-ban a templom teljes rekonstrukción esett át, megszépülve, restaurált freskókkal várja a látogatókat a településen.

A templom előtt, a Kossuth tér 4. sz. alatt áll a 18. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony. A harangláb négyzetes alaprajzú, szélein 2 oszlop tartja az alsó zsindelyes tetőt, afölött deszkával borított, megint afölött keskeny és nyitott, itt 4 oszlopra támaszkodik a zsindelyfedésű, tört vonalú, gúlasisak. Az egész szerkezet fából készült, a gerendákat lapolták. 1869-ben kőtornyot akartak építeni a helyébe, de szerencsére nem volt elég pénz az elavult fatorony kicserélésére, azt 1874-ben javították, 1980-ban pedig műpalával fedték be. A harangja Tarpáról származik, alsó részén vésett cirill betűs felirattal. A római katolikusoknak 1836-ban ismét lelkészségük lett Márokon, itt a XIII. században már állt az Anna tiszteletére emelt szentegyház.) A háborús emlékművet 1992-ben a faluháza mellett adták át. A Polgármesteri Hivatallal szemben áll a Millennium tiszteletére emelt emlékmű, amelyen hagyományos beregi fafaragó motívumokkal díszes hét kopjafa hirdeti az ezeréves ország dicsőségét.

forrás: www.hu.wikipedia.org, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!