A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.

Monoszló, Református templom

Az Árpád-kori település első írásos említése 1252-ből való. A honfoglalás után itt kialakult három falu közül Monoszló egyetlenként tudott a történelem viharaival dacolva mind a mai napig megmaradni. A török korban kétszer is elnéptelenedett, majd a XVII. század közepétől magyar kisnemesi családok népesítették be, magukkal hozva kálvini protestáns hitüket.

A falu legrégebbi épülete az alapjaiban feltehetően a XII-XIII. századra visszanyúló, eredetileg Szent Mihály, amennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa tiszteletére szentelt templom. Méretei és építészeti vonásai arra utalnak, hogy az egykor itt fekvő három kis falu központi helyszíne lehetett. A gótikus apszissal és helyreállított román kapuzattal megépített templom közvetlen szomszédságában álló lelkészlak a magyarországi reformációval egyidős műemléképület. A templom eredetileg román stílusban épült, majd 1820-as években népi empire stílusban átépítették.

A bordás, keresztboltos hajó elé a XIX. század első felében klasszicista tornyot építettek. A templom legszebb része a múlt század hetvenes éveiben feltárt és helyreállított bélletes román kapuzat, életfa motívummal.

A templomban emléktábla emlékeztet arra, hogy itt temették el a Kun Lászlót támogató Monoszlói Ladomér érseket. Természeti érdekesség a templomkertben található közel kétszáz éves somfa, Magyarország egyik értékes botanikai ritkasága, amely élénksárga virágával a tavasz első hírnöke az egyébként hűvös mikroklímájú Monoszlói - medencében

A „hegyektől kerített gyönyörű völgyben” fekvő Monoszló község temploma a XII. század végén - a XIII. század elején már állhatott. Az épület méretei és építészeti megoldásai arra utalnak, hogy a honfoglalás korában itt kialakult három településből álló falubokor központi helye volt az eredetileg Szent Mihály tiszteletére szentelt Monoszlói templom.

A település legrégebbi írásos említése a veszprémi káptalan 1252-ből származó iratában Monoslou néven (Rubinum sacerdotem de Monoslou). A török korban kétszer is elnéptelenedett települést a XVII. század közepétől magyar kisnemesi családok és hozzátartozóik népesítik be újra. A falu lakói ettől kezdve kálvini hitvallású protestánsok. 1751-ben Monoszló református anyaegyházához tartoznak, Henye, Köveskál és Zánka református gyülekezetei. A templom román elrendezésű és kapuzatú, apszisában gótikus épülete mai késő barokk formáját 1829-ben nyerte el.

A XIX. század húszas éveiben, az épület restaurálása és felújítása során kapja a templombelső mai arculatát: az íveken nyugvó karzatot és a csehsüveg-boltozatos födémet.

Templom ajtó Ekkor készül a templom teljes épségében máig megmaradt bútorzata, a faragott padokkal, a szószékkel, a szépen kidolgozott hangvetővel és a zsoltártáblákkal. A XIX. század első fele - közepe a település és egyben a gyülekezet népmozgalmi és társadalmi fénykora, Monoszló lakossága ekkor közel 600 lélek, akinek túlnyomó többsége református hitű. Erre a korra nyúlik vissza a község mindennapjait gazdagon dokumentáló iratgyűjtemény, a Monoszlói bíróláda is, amelyet ma a zalaegerszegi megyei levéltárban őriznek. 1999-ben a község 157 állandó lakójából kb. 110 református gyülekezet tagja.

A templom szomszédságában található ugyancsak műemléki parókia a rastaurálás során elvégzett kutatás eredményei szerint legkorábbi formájában a XVII. század közepére datálható. Ezt követően többször kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek rajta, de fő elemei változatlanok maradtak. Teljes szépségében fennmaradt az utcai szoba népi ácsolatú födéme, mestergerendáján az 1765-ös évszámmal.