Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

2014-ben megkezdődött a Megmaradás Temploma teljes felújítása, visszakerültek az ólomüveg ablakok, új orgona költözött a karzatra, és még a régi bútorokat is újrafaragták. A templom büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya igazi építészeti kuriózum. A torony a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik meg a látóhatár.

A Megmaradás Háza - Magyarság Háza különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg, emléket állítva a falujukért küzdő nagygécieknek, akik nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. A Látogatóközpont, a Schwarcz-porta a Nagygéci nemesek termének és a Schwarcz család emléktermének ad helyet. Ebben az épületben helyezkedik el a 4D mozi, amelyben a filmbeli eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket.

Nagygéc Csengersima településrésze, egykor önálló falu, amely a 20. század második felében, az 1970-es nagy árvíz következtében elnéptelenedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közvetlenül a magyar-román határ mellett található. Csengersimától 3, Csengertől 10, Szatmárnémetitől 11 km-re fekszik.

A falu 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében először, aki talán a Csák nemzetség tagja. A Géci család egyik ága a Csák nembeli Darai családdal volt rokonságban, s így lehetséges, hogy a falu Szamosdarával és Komlódtótfaluval együtt a Dunántúlról idetelepült Csák nemzetség eredetileg egységes birtoktestének volt a része, a kisnemesi családok pedig a nemzetség hajtásai. A 14-15. században a Csarnovodai, Csáki, Bekcs, Darai és Drágfi családoké volt. 1476-ban a Szántai Becskiek is birtokosai és ők maradtak urai századokon át.

A 18. században mellettük az Ibrányi, Luby, Nozdroviczky és Péchy családok a földesurai, a múlt század közepén pedig a gróf Majláth, a Luby és a Péchy családok voltak. 1858-ban br. Haynau megvásárolta a Kisgéci pusztát és kúriát épített rajta. A 20. század első felében Luby Béla, a Haynau hitbizomány és dr. Szomjas Lajos volt a legnagyobb birtokos. Határában feküdt egykor Kisgéc, mely másodlagos település volt és a 14. században jött létre. Nagygéc igen közel fekszik a magyar-román államhatárhoz. A trianoni békeszerződés után a határ mentén felépített ún. lokalizációs töltés a település nyugati részén húzódott, így a falu a kelet felől érkező nagy árvizekkel szemben védtelen volt. 1970-ben a településnek 706 lakosa volt. Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvízben a falu csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a területre történő beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozták.

Árpád-kori templomrom

Református templom két részből áll, az egyik még az Árpád-korból való, a másik Mátyás korából származik. Henszlmann Imre, a templom leirása alkalmával így írt róla: "A szentély egyik ablaka fölött három nyitott virágból, több bimbóból s levélből álló fűzér egy dúsabb kompoziczióju és önálló szatmári festészeti iskolára gyaníttat."

A templom a XIII. században épült román stílusban és Szent Péter tiszteletére szentelték fel. Papját is ismerjük: Miklósnak hívták. A templom téglából épült (alföldre jellemző módon). Ebből a kórból maradt ránk a déli oldalon a három félköríves résablak, a hajó nyugati oldalfala (a torony mögött), északi oldalán pedig sekrestye állott, melynek befalazott ajtaja még látható. A templom bejárata a nyugati oldalon volt, mely egy félkörös záródású, többszörösen tagolt idomtéglából épült kapu volt. A templomot kívülről nem, belülről viszont erősen meszes, aprókavicsos vakolat fedte. A XV. század második felében a román kori szentélyt alapokig kiásták (ezért nem tudjuk a záródását), kelet felé meghosszabbították a hajót és új, nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentélyt építettek. A szentély és a hajó szélessége, magassága azonos volt (teremtemplom).

Az új épületrész déli falában három mérműves, csúcsos ablakot nyitottak, s megtartották a román kori falrész ablakait. Az új ablakok egyszerű, halhólyag motívumú. A régi támpilléreket elbontották, majd újakat építettek, az egyik a régi és az új fal illesztését takarja. A szentély sarkaira is támpillér épült. Az északi oldalra új, gótikus sekrestye épült. A templom gótikus bővítését hálóboltozat fedte, a bordaindításai faragott kőből készült. A déli oldalon szegmentíves ülőfülkét alakítottak ki. A szentély észak-keleti falában korareneszánsz, fogsordíszes szentségtartót (pasztofórium) építettek. A szentségtartótól balra nyílt a sekrestye kőből faragott, körtetagozatos, szamárhátívben záródó ajtaja. A falat ekkor is meszelték. A következő átalakítás a XVII. század során, a reformáció idején történt. A templomot kifestették, s valószínű ekkor bontották el a gótikus szentélyt és falazták be az ajtaját. 1765-ben épült meg a famennyezet, berendezését kicserélték és ekkor épült új fa harangláb is.

1896-ban épült meg a nyugati falhoz a 25 méter magas, háromszintes barokk tornyot. Ekkor szűnt meg a román kori bejárat akkori szépsége, és törték ki a csúcsíves ablakok osztóbordáit is, s bélletzáródását is félkörívessé alakították át. Épült új szószék is, valószínűleg a korábbi karzattartó oszlopaiból. Utolsó felújításakor, az 1957-es évben - nem törődve műemlék mivoltával - kívül belül újravakolták. A templom sorsát nem a török pecsételte meg, hanem a politika. 1970. május 13-án a Szamos folyó a környéket elöntötte hatalmas pusztítást végezve. A politikai vezetés nem engedte újratelepülni a Román határhoz legközelebb fekvő településünket, így az itt lakóknak el kellett hagyniuk falujukat, házukat, templomukat. Azóta házat szinte már nem látni, a régi templom pedig fokozatosan lesz az enyészeté.

Az érdeklődők számára a templom kinyitását a csengersimai lelkésztől lehet kérni.

Megközelítése:

Nagygéc település a csengersimai határállomástól nem messze található. A határ felé tartva a 49-es úton haladunk. A falutól kb. 1,4km-re, jobbra van egy bekötőút, itt forduljunk be (tábla nincs!). Innen kb. 1,8km a düledező templom.

forrás: www.goliatka.hu, www.hu.wikipedia.org, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!