A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.

Nagylózs, Szent István római katolikus temetőkápolna

A falu környékét 254-től 383-ig rómaiak lakták. Első írásos említése 1264-ben történt, amikor Loos községet a győri káptalan említette. 1273 júliusában II. Ottokár cseh király katonái a falu határában vereséget szenvedtek. A község első ismert birtokosa 1277-ben az Osl nemzetségbeli Beled volt. 1355-ben Viczay Tamás lett a tulajdonos. 1406-ban komoly harcok színterévé vált Lózs. A betörő német csapatok nem bírtak Kismarton védőivel és az ország belseje felé vették útjukat, közben raboltak, pusztítottak, Lózsra is betörtek. A németek felgyújtották a falut és ami mozgatható volt, magukkal vitték. 1402 körül a szűk völgybeni település helyett a kedvezőbb síkságon folyt az építkezés. A falu középpontja fokozatosan a templomtól távolabbra került, így a várkastély mellé a földesúr új templomot építtetett.

A ma temetőkápolnaként számon tartott épület Lous község plébániatemploma volt.

A falu házai a mai temetőkápolna alatt húzódó völgyben feküdhettek. Mint mindenütt, itt is kiemelkedő ponton építették fel a falu templomát a XI. sz. végén, de legalábbis a XIII. sz. közepe előtt. Nagylózson máig élő monda beszél az építés okáról:

Szent László királyunk kíséretével járta a vidéket, mely ekkor még királyi birtok volt és híres szőlő-termő vidék. Útja szüretelő jobbágyok mellett haladt, akik tiszteletére abbahagyták a munkát és meghajolva köszöntötték őt, ám némán. László király kíváncsian kérdezte: - Itt mindeni néma? Mi történt? A felemelt fejek láttán igencsak meglepődött, mert minden jobbágynak a szája ki volt peckelve kis botocskákkal. Azért, hogy egyetlen szem szőlőt meg ne ehessenek. A király a következő büntetést szabta ki a földesúrra: ÉPÍTSEN FEL EGY TEMPLOMOT, ITT, EZEN A HELYEN, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, ezzel vezekeljen kegyetlen tettéért!

Mint a falusi románkori templomok, ez a templom is egyetlen síkmennyezetes, nyeregtetős, téglalap alaprajzú hajóból és félköríves, valószínűleg boltozott szentélyből állt. A főhomlokzat délen volt. Itt nyílott az egyszerű, félköríves bejárat, felette pedig három félköríves, tölcséres résablak. A hajó északi oldalán két hasonló ablak is található, ami a korabeli templomoknál nagyon ritka.

Egy másik egyedülálló jellegzetesség: a felmenő falak kis, szabálytalan kőlapokból, ún. halszálkakötéses technikával készültek.

LÓZS mezővárossá válásával /1431/, a település a síkság felé terjeszkedett, a birtokos Viczay család új várkastélyt építtetett, mellé új templomot. A régi pedig a földesúri család temetkezési helye lett. Így a román kori eredetű templom a XV. sz.-ban kikerült a fejlődés sodrából, és nagyobb bővítés nélkül, középkori tömegében, jelentős középkori részletekkel- maradt ránk. Utolsó helyreállítását 1982-ben végezték. A fazsindelyes tető gerincvonala az épület hármas tagolódását -előcsarnok, hajó, szentély- mutatja. A román kori templom mellett meghagyták a gróf Viczay-Héderváry család által épített /1832/ csúcsíves előcsarnokot, ahol a bejárat fölött a családi címer ma is látható. A nyitott előtérből beláthatunk az egyszerű belsőbe.