Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Legújabb kutatások szerint (lásd: Nyíracsád története és néprajza 2001.) Nyíracsád első hivatalos említése az Anjou oklevéltárban történt - ACHAD alakban. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy falunk ezeréves település, amit bizonyít a község határában 1977-ben feltárt avar kori temető, valamint egy 1936-ban feltárt honfoglalás kori lovas sír, és az abban talált két hajfonatkorong, amelyekről megállapítható, hogy keleti, magunkkal hozott örökségünk darabjai. /Déri Múzeum/ Az, hogy Nyíracsád a X-XII. században keletkezett magyar falu, névtani elemzéssel is bebizonyítható. A Nyíracsád elnevezés csak a XIX.sz.-ban terjedt el, jelezvén tájbeli hovatartozását, a Nyírséget. Az ACSA személynév a honfoglaló magyarság körében elterjedt személynév volt (jelentése: rokon, atyafi). Valószínű tehát, hogy az Acsád helységnév személynévből alakult ki.

A település Árpád-kori (ma már műemlék) templomát valószínűleg már a tatárok felgyújtották az 1241-es tatárjáráskor. Szerencsére a templom, ha megrongálódott is, el nem pusztult, sőt a török, labanc támadások ellenére - ha esetenként rossz, sőt romos állapotban is - az évszázadok folyamán folyamatosan állt és fennmaradt. A falu királyi várbirtok volt, majd a Guthkeled nemzetség tulajdonába került a környék. A Guthkeledek őseinek osztozásaikor tűnik fel a két legkorábbi említése /1312, 1338/ településünknek. /Német Péter: A középkori Szabolcs megye települései 1997/. A török időben a falu többször is elpusztult, a veszély idejére elnéptelenedett, majd újratelepült. A község legnagyobb birtokosai a XVII. századtól 1945-ig a Vécsey bárók, akik több épületet emeltek, melyek közül néhány még ma is funkcionál /Vécsey kúria XVHI .sz. vége, római katolikus templom 1933., zsidó templom 1872/. Elődeink az elmúlt évezred során többször újjáépítették Acsádot, Nyíracsádot, jelképe ennek a ma is működő Árpád kori református műemlék templom, mely a XX. sz. végére ismételten megújult.

A község büszkesége a késő román, kora gót stílusú, torony nélküli temploma, amely a XIII. században épült. Felépítése alapján a szatmári templomokhoz sorolható, területileg viszont Hajdú- Bihar legrégebbi, ma is használatban lévő Árpádkori temploma. Az eredetileg katolikus templom 1567-ben került a reformátusok használatába. Legutolsó külső és belső felújítása, sekrestye visszaépítése és harangláb készítése 1995-ben fejeződött be a műemlékvédelem irányításával. Restaurált, értékes falképei az idő múlásáról tanúskodva 3 rétegűek. A templom szószéke 300 éves, színes reneszánsz festéssel. A portikos alapja és a déli ajtó a XVIII. században készült, barokk stílusjegyekkel.

Egy 1840-ben felvett, akkor 106 éves embertől származó visszaemlékezés szerint a templom falai valaha pusztán, tető nélkül álltak, s azt a megerősödő gyülekezet náddal fedette be. Ez a XVIII. század elején történhetett, amelyet alátámaszt a református egyház tulajdonában lévő úrasztali pohár és terítő évszáma is. 1761-ben jelentős átalakításokat végeztek, középkori faliképeit az 1902-es helyreállításnál fedezték fel. A legtöbb fennmaradt középkori templomunkat oly mértékben átalakították, hogy eredeti tömegére nehezen ismerni rá. Ez alól a nyíracsádi kivétel.

Az egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék templom kora gótikus stílusban épült a XIII-XIV. században. Építészeti és régészeti feltárására 1995-ben került sor, Czagány Kálmán építész irányításával ekkor fejeződött be a templom teljes felújítása is. (A feltárást Benkhardt Lilla régész és Deák Klára restaurátor végezte, az építészterveket H. Nádori Klára és Deák Zoltán építészek készítették.) Ekkor tárták fel a reformáció előttről származó freskókat is, amelyeket addig mészréteg takart. Az egyhajós templom szerves része a harangláb. A helyreállítás eredményeként az Árpád-kor falusi szakrális építészetének egyik gyöngyszemében gyönyörködhetünk itt. A templom előtti tér maga is műemléki védelem alatt áll. A templom és a tér a hagyományőrzője, a faluközösség nagy ünnepeinek helyszíne és összetartozásának jelképe.

Látogatás, idegenvezetés kérése a Nyíracsád Tourinform Irodában. Kassai u. 6. Telefonszám: 52/206-410 vagy Komor Csaba Nyíracsád Zrínyi út 73. Tel: 06/30/639-6012

forrás: www.utazzitthon.hu, www.nyiracsad.hu, www.templomaink.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!