Sóly, Református templom
Sóly község Veszprém megyében, található. Területe már az Árpád-kor korai időszakában lakott volt, a 11. századi Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele, amelyet „István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya”, azaz az államalapító Szent István király állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely Géza magyar fejedelem halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és Koppány között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.
Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
Sóly 1000 éves temploma jellegzetes Árpád-kori templom, ún. egyhajós, egyenes-záródású épület.
E kápolnát a mai református templom falai foglalják magukban. A templom értékelésében kiemelkedő szerepet játszik a főhajóban feltárt 20 gyermeksír, melyek sajátos temetésének okát és egymáshoz fűződő viszonyukat még vizsgálják a régészek. A valószínűleg kora középkori sírok, vagy az ún. „aprószentek” tiszteletének tudhatók be, vagy valamely kiváltságos család tagjai lehettek. A reformációnak köszönhetően Európában is egyedülálló díszítő ornamentika került felfestésre a templombelső falára, az ablakok és a diadalív köré.
A falfestések gyönyörűen bizonyítják, hogy református őseink nem fehér, hanem csodálatosan kifestett templomokban hallgatták az igét. A templom kazettás mennyezetét és karzatát az Iparművészeti Múzeum őrzi, melyeket Koós Károly vásárolt meg a múzeum számára, így ma csak a szószékkorona őrzi a templomban az eredeti díszes fafestések emlékét. Az „1000 éves sólyi templom” hazánk legrégebbi falusi műemlék temploma, a keresztény magyar állam bölcsője; mind fizikai megjelenésében, mind eszméjében egyedülálló, amit az épület jelképez. 2013 májusában Magyarország Kormánya történelmi emlékhellyé nyilvánította.
Megrendítő látni, hogy néhány év alatt mennyire lepusztult Magyarország legkorábbi, ránk maradt temploma. Joggal hihetné az ember, hogy ez a templom a magyar művelődés- és művészettörténet, egyben a műemlékvédelem különös becsben tartott értéke kell legyen.
kormány már korábban megígérte a templom helyreállítását. Az egyházközség 10 millió forintot kapott a Miniszterelnökség építészet- és építésügyi munkáját támogató Lechner Tudásközponttól. A munkálatok első szakasza most zárult le, amiről sajtótájékoztatón számolt be Bikádi László Károly református lelkipásztor. Elmondta, az ezeréves keresztény templomban egy XIII. századi freskót, egy pasztofóriumot, illetve a reformáció korabeli festéseket sikerült feltárni és konzerválni. A falak teljes helyreállításán túl a tervek között szerepel a festett kazettás mennyezet és a karzat visszahozatala is az Iparművészeti Múzeumból, annak ellenére, hogy a templom református és katolikus jegyeket is magán hordoz, minden keresztény ember emlékhelye.
Cím: Sóly, Árpád köz 1.
GPS-be koordináták: N 47° 07,755' E 18° 01,996'
|
Geocaching adatok Sólyi Királyi Kard (GCKARD) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
