Sóstókáli templomrom és Pusztapalota (Köveskál)
Sóstókáli templomrom
Feltehetően a XIII. században épült román stílusban Sóstókál falu templomaként. Királyi föld volt ez a környék, IV. László király adományozott földeket Kolynus veszprémi esperesnek, aki tovább adományozta egy részét Monoszlai Gergelynek. A XIV. századtól a Rátótieké. Később kuriális kisnemesi családok éltek a mocsarak által jól védett terülten. A templom körüli házaik nyomát őrzik a kis facsoportok gyökereibe ragadt kövek, olykor falszerű egységeknek tűnő téglák. A falu nevének első említése 1389-ből ismert, a templomról hiteles említés nem esik. Jelenleg a rom környékén kis facsoportok által körülölelt kőhalmok idézik fel a hajdani házak, falu emlékét.
A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az északi fal és a szentély nyomai fedezhetők fel. A torony a kor szokásainak megfelelően valószínűleg a nyugati oldalon helyezkedhetett el, erre utal az ott található markáns törmelékkupac is. Az érintetlen, nem konzervált falak arra engednek következtetni, hogy a templomrom környéke feltáratlan.
Érdemes jól körbenézni ezen a csodás tájon, hiszen a rom kb. a Káli-medence közepén helyezkedik el, és a Balaton-felvidék eme ékszerdobozát jól körbelátni. Érdekesség, hogy a közvetlen közelben más építmény nem látható, nem zavarja meg a nézelődést, ezért az embernek olyan élménye támad, mintha kiszakadt volna a civilizációból. Erre rásegít az a csend, amit más turisták híján érzékelni lehet a tikkasztó nyári melegben. Minket annyira magával ragadott, hogy 2009 után meglátogattuk 2012-ben is dokumentációs célzattal.
Pusztapalota
A templomromtól északra a hosszan elnyúló bozótban lehet fellelni egy nagyobb épület alapjait, amelyet Pusztapalotanéven emlegetnek. Egyes feltételezések szerint ezek római kori maradványok, más vélemények pedig középkori romoknak vélik, Sóstókál faluhoz tartozhatott. Két épület falai mutatkoznak egymás mellett, a nagyobbik valószínű emeletes lehetett.
forrás: www.balatoniromok.blogspot.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében
Geocaching adatok Sóstókáli templomrom és Pusztapalota (GCSOS) |
Nagyobb térképért klikk a képre!