Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, a Bódva völgyében, az Aggtelekre vezető útvonal mentén található. Lakóinak száma valamivel kevesebb, mint 1000 fő. Árpád-kori település, első okleveles említése 1249-ből származik. Neve valószínűleg szláv eredetű, de etimológiája bizonytalan. Származhat személynévből, de a falu határában felszínre törő enyhén sós forrástól is (sós = solna). Református temploma az egyik legértékesebb falusi műemlékünk. Szalonna a korai középkorban a honfoglaló Örsur-nemzetség birtoka, jelentős földesúri székhely volt.

A mai református templom szentélye eredetileg kerek templomocskaként a birtokos család számára épülhetett, valószínűleg még a XI. században. A következő század-ban pélbánia-templommá alakították, úgy, hogy téglalap alakú hajóval bővítették. Írott forrás 1332-ben említi először, ekkor Antiochiai Szent Margit tiszteletére volt szentelve. A 14. vagy a 15. században gótikus stílusú sekrestyét építettek hozzá, ezt azonban 1808-ban elbontották, de alapfalai ma is láthatók. 1562-ben a törökdúlás áldozata lett a falu és temploma. 1589-ben már a református egyházé. A XVII. századi helyreállítás során sík famennyezetet és zsindelyborítású tetőt kapott. Később többször javították, renoválták, aminek következtében középkori jellegét, részleteit szinte teljesen elvesztette. Myskovszky Viktor (1838 -1909), az észak-magyarországi műemlékek egyik első és legkiválóbb kutatója 1900-ban felmérte, és több rajz kíséretében részletes leírást készített róla.

1972-től falkutatással és ásatással feltárták, majd restaurálták a templomot. Az előző állapotához képest gyökeresen átalakult épület egyes műemléki megoldásai a szakemberek körében vitát váltottak ki. Ma legszebb középkori falusi templomaink között tartják számon.

Mivel a forgalmas Bódva völgyi főút mellett fekszik, sok látogatója van. A szentély, vagyis a hajdani rotunda (kerek templom) külső falán jellegzetes román kori tégladíszítés figyelhető meg. A nyugati oldalon levő bejárati ajtót vörös színű kőből faragott 13. századi keret foglalja magába. A 12×12-m-es hajó fedélszékét a legutóbbi restaurálás során nyitva hagyták. Korábban festett famennyezete volt, amely 1777-ben készült, de 1922-ben bevakolták. Megmaradt viszont a szintén ebből az időből való fakarzat, cédrusfás díszítéssel. A festett barokk szószék és pelikános, díszesen faragott hangvetője egy naprágyi (ma Neporadza, Szlovákia) ácsmester munkája 1801-ből.

A szentély déli oldalán a névadó szent (Antiochiai Szent Margit) legendáját ábrázoló 13. századi freskók láthatók, melyeket sajnos egy ablakbővítés során akaratlanul erősen megcsonkítottak. (Amikor ugyanis a reformátusok vették használatába a templomot, a falképeket lemeszelték. Csak az 1900-as évek elején kerültek elő a mész- és vakolatrétegek alól.) 12. századi felszentelési keresztek megfakult körvonalai is kivehetők. A diadalív (vagyis a szentélyt a hajótól elválasztó boltív) bélletén Isten báránya és 6 próféta (Énok, Ábrahám, Dávid, Jeremiás, Déniel, Illés) mellképe maradt fenn. A hajó keleti falán feltárt, nehezen olvasható latin nyelvű felirat szerint ezek Szepesi András és társa munkái 1426-ból. Hazánkban a szalonnain kívül nem ismerünk más példát arra, hogy a falképek mesterének a nevét a templomban felirat örökíti meg. A magas nyeregtetőt, amely a hetvenes évekbeli helyreállítás eredménye, fazsindely fedi. Az úrasztali edények között 16-17. századiak is vannak. A Szalonnán élt Kalász László (1933-1999) József Attila-díjas költő szép verssel köszöntötte a templom restaurálást követő újraszentelését. Az épület mellett álló 15 méter magas, galériás tornyú fa harangláb 1765-ben készült, Varga András ácsmester munkája. A kerítőfal egyes szakaszai a középkorból származnak A szalonnai református templomot érdemes aggteleki kirándulásunk során megtekinteni. A Bódva völgyében és környékén egyébként még több középkori műemlék-templom található, melyeket a közeljövőben bemutatunk olvasóinknak.

A templom mellett álló, 15 méter magas fa harangláb tornya galériás. 1765-ben készült népies barokk stílusban. Az épületegyüttes és a temető középkori eredetű körítőfalát a XVIII. században újították meg.

forrás: www.vendegvaro.utazom.com, www.csaladipenzmagazin.hu, www.muemlekem.hu, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!