Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az Őrségben elhelyezkedő település első okleveles említése 1286-ból származik. Szőce község neve valószínűleg a falu, falucska jelentésű szláv selce szóból ered. A falutól északra vezet az ún. Kerá út (Király út), a Magyarországról Itáliába tartó középkori út. Helyi néphagyomány szerint IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől. Egy másik forrás szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római császár 1051-es hadjárata kapcsán említ.

A XIII. században épült romanikus stílusú templom kisméretű hajót és egyenes záródású szentélyt foglalt magában. A XV. században Mátyás király korában Szelczey Miklós Vas vármegye alispánja a szentélyt és az oldalfalakat lebontatta és gótikus stílusban megnagyobbítva újjáépítette. A gótikus szentély a nyolcszög öt oldalával záródik. A hajó vízszintes mennyezetet, a szentély csúcsíves boltozatos kapott, amelyet tégla mérőműves bordák tartottak.

A szentély három zárófalán egy-egy romanikus stílusjegyeket is mutató gótikus ablak készült. A középsőn ma is megvan a tégla mérőműves csúcsdísz. A gótikus falak külső támpillérekkel épültek. A torony alatt kőbélletes csúcsíves kaput nyitottak. A XVII. században evangélikusok használták a templomot, majd 1733-ban visszakapták a katolikusok és a beszakadt boltozatú szentélyt barokk stílusban csehsüveg boltozattal látták el. Ekkor készült a délnyugati szentélyablak helyén lant alakú barokk ablak, melyet később elbontottak, de nyomai a falban felismerhetők. A déli sekrestye és az északi kápolna mai alakjában a XIX. század más-más korszakában épült.

A torony és a nyugati homlokzat egy-egy szakasza eredeti XIII. századi, romanikus, az oldalfalak és a szentély XV. századi gótikus. A lebontott román oldalfalak és a szentély a templom új terrakotta padlózatán bemutatva láthatók. Ugyancsak a Mátyás király korabeli oltár téglaalapja is. A belső falakon gótikus ülőfülkék nyomai és a gótikus pasztofórium találhatók. Egyedi érdekességei is vannak a templomnak. A nyújtott szentély padlózata alatt téglából épített kripta van a XVIII. század második feléből. Lakói: egy fiatal édesanya, a koporsó rézverete szerint: Thekintetes Andaházy Anna, és három csecsemő koporsója. A déli falon egy befalazott gótikus ajtó, amelyet később kisebbre vettek és feltehetően a gyászmise után a halottak kivitelére használtak („halottak kapuja”). Mellette a déli oldalfal mentén Ossarium volt a XVI-XVIII. századból.

A település másik látnivalója a szőcei tőzegmohás láprét, az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik. A 127 ha területű természetvédelmi terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata (14ha).

Cím: Szőce, Kölcsey Ferenc út 58

foorrás: szoce.hu
képek: lmaim-hzunk.blogspot.com

Nagyobb térképért klikk a képre!