Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn. Az előkerült csiszoltkő-korszaki leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak. A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. Ettől kezdve a helység fejedelmi, majd királyi birtok volt. A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta, ekkor határait is leiratta.

A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács. A mai település területén az Árpád-korban Tökölön kívül még legalább két másik falu osztozott; egyiküknek neve valószínűleg Mér vagy Bagamér lehetett. Ennek a falucskának volt plébániatemploma a mai Szent Anna kápolna a Duna töltésének oldalában, a Méregyházi dűlőben.

Szent Anna-kápolna

A Tököltől mintegy 2 km-re lévő és a Szigetújfalura vezető út melletti dombocskán álló épület a már eltűnt középkori Bagamér Csepel-szigeti falu temploma lehetett. A kápolnától mintegy 100m-re lévő, szőlővel beültetett domb tele van fehér, vörös, kékesszürke későközépkori cseréppel. A keletelt kápolnát először Rosenfelt 1728-i, majd Kneidinger András 1767 és 79 között készült térképén látjuk Mariahaes, illetve Méregyháza néven. Az 1817-i visitatio "Capella Mér-egyháza" néven írja le. Eredetét ismeretlennek mondja.

Szent Anna-kápolna, kora gótikus, 13. sz.-i javításokkal. Szabadon álló, egyhajós, alacsonyabb, kissé beugró szentéllyel, kőtégla, vakolatlan épület. Cserépfedésű nyeregtető. Egyszerű, tagolatlan, oromfalas főhomlokzatán szegmentíves ajtó. Felette félköríves nyílás. Jobboldali falán félköríves ablakok, ugyanígy egy ablak a szentély déli falán. Elfalazott barokk ablakok nyomai.

A Szent Anna kápolna átvészelte a törököt, a II. világháborút, melyben megsérült. Szerencsére helyi kezdeményezésre kijavították.

Nagyobb térképért klikk a képre!