Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Vámosatya község neve először 1289-ben tűnik fel oklevelekben Athya, Athyas megnevezéssel. Később a területnek birtokosai voltak a Gutkeled nemzetség-beliek, a Gacsályi család és a Guthiak is. Az utótag a családnévből eredhet. Nevének "vámos" előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt. A kelet- nyugati kereskedelmi útvonalon fekvő település az átjárásért vámot szedhetett. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben, szakirodalomban.

Református templom

Atya faluról 1289-ben olvashatunk a nagyváradi káptalan irataiból. 1321-ben említik először oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben a pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. A XIV. század elején épülhetett, 1341-ben írt oklevélben említtetik először a már meglévő, Szent György mártír tiszteletére emelt kőtemplom, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek. A templom kora gótikus stílusban épült. A híres Gutkeled nemzetség Acsa (Athya) családja építtette. 1565-ben vált a templom protestánssá, ma református. Ezidőben híres prédikátorok jártak ide Beregszászból (mint pl.: Kálmánchei Sánta Márton, Radán Balázs). A falrészen a bejárati ajtónál balra fenn, 1640-ből, festett, reneszánsz-kori, virágos (tulipános)falkép található.

A szentély részben, mely élszedett kőből faragott diadalívvel kezdődik, található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. A szentély északi részén található egy kőből faragott szentségtartó (pasztofórium), mely híressége a templomnak. Vele szemben, a szentély déli oldalán van a kegyúri fülke. A szentélyben a szolgáló személyeken kívül csak a kegyúr tartózkodhatott. Őt tisztelték meg a mennyezeten kereszt­bordázatos zárókőre faragott Gutkeled nemzetség farkasfogas (vagy sárkányfogas) címerével. A kelet-nyugat irányban épített templom szentély részéből a második (hajó) részbe átmenve, a fal déli részén, kora gótikus stílusban, faragott kőkeretes ablakok közt van egy szemüreg alakú ablak, mely a templom "szeme”. A hajó északi falán található az egyetlen barokk ablak. A nyugati falon, a kapu felett, körablak található. Érdekessége még a templomnak a középkori, "egyfából" készült ajtó, melyen korabeli zár található. A padokon korabeli festés, a bejárati ajtó fölött karzat található.

Fa harangtorony

A református templom mellett északra álló zsindelyborítású harangtorony a XVIII. század-ban épült. A négy fatornyos, 26 és fél méter magas torony, a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén. A csak fából készült torony 1691-ben épült. Atyai mesterek készítették az erdélyi stílusú haranglábat. Kívülről is megcsodálható az ún. fecske-farkos gerendakötések szépsége. A gerendák nagysága óriási fákról tanúskodnak (az atyai erdőből származtak) amelyeket római és arab számokkal megszámozva, kifaragott állapotba hoztak be a faluba, jelenlegi helyükre. A templom és a harangláb az Országos Műemlék Felügyelőség által 1979-80-­ban lett teljesen helyreállítva. A harangláb első szintjéről körpanoráma tárul a látogató elé.

forrás: www.hu.wikipedia.org, Gyurkó János, Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében

Nagyobb térképért klikk a képre!