Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett.

Még ma is borzongva mennek keresztül Balatonederics külterületén, a 71-es úton azok, akik ismerik a tóra páratlan kilátással bíró (alsó és felső) „fekete kastélyok” hátborzongató történetét. Évtizedek óta mállik, pusztul, de statikailag még rendben van, a négyszintes kastély az 1.2323 hektáros ősfás parkjával„ lakóterülete” 840 m2, rézsútosan kapaszkodik a domboldalba, a felső szintekről a Balatonra látni.

18. század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített – ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család.

A Festetics kastély a város legismertebb és leglátogatottabb műemléke, ez a gyönyörű barokk épület az ország harmadik legnagyobb kastélya. A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik.

Geszt nevezetessége a Tisza-kastély. A borosjenői Tisza-család 1766-ban jutott mezőgyáni és geszti birtokához. 1772-ben már felépült a mai késő barokk stílusú kastély, s ettől kezdve ez volt a 4100 holddal rendelkező Tisza-család fészke.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenőrezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.

Hajmáskéren 1901-1910 között épült fel a császári és királyi tüzérségi kiképző laktanya, Európa egyik legnagyobb katonavárosa.Az épületegyüttes egy részét romos állapota miatt le kellett bontani, egyes épületek új funkciót kapva felújításra kerültek. Sok épület azonban - pld. a parancsnoksági épület is - egyenlőre csak tovább pusztul.

A plébánia felett, magaslaton helyezkednek el a hajdani középkori templomnak és körítőfalának maradványai. Ma csak a körítőfal északi és keleti oldala áll, a déli oldalán 5 támpillér, egy XVI századi széles félköríves kapu, mellette egy befalazott, keskeny szemöldökgyámos gótikus ajtó, feljebb régi pincebejárat.

A kastélyt Rónay Móric (1813-1890), Torontál vármegye al-, majd főjegyzője, 1848-49-ben és 1861-1867 között első alispánja, majd 1871 és 1873 között a vármegye főispánja építtette.

Gazdag ország vagyunk - talán túlzottan is, ha hagyunk egy olyan szép épületet elpusztulni, mint a közelben található Kremsier-kastély (Barcs-Belcsapuszta).
Érthetetlen, hogy egy ilyen szép épület miért áll itt évtizedek óta sorságra hagyva, várva elkerülehetlen sorsát, a végső és teljes enyészetet. Így romos állapotában is érdemes azonban megnézni, és elképzelni, milyen lehetett valaha, fénykorában.