Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Fenékpuszta Keszthely város városrésze. A Zala torkolatától északra fekszik. Fenékpuszta területén találhatóak a római kori Valcum erődítmény romjai. Részben a római romok fölé épült a felújításra szánt Festetics-major. A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen – kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is.

Igazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út. Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni.

Az erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el. A terület újabb virágzásáig több mint hétszáz év telt el.

A 18. század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített – ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család. Fénykorát az itt tartott és tenyésztett versenylovakból álló híres fenékpusztai ménesnek köszönhette. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon.

1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A grófi birtok egészen a második világháború kezdetéig virágzott, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.

A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt idén kezdik el felújítani, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.

Megközelitése:

Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben található, tábla is jelzi.

forrás: www.orszagalbum.hu, www.keszthely.utisugo.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!