Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kiszombor mezőgazdasági jellegű község a Maros bal partján, a Szegedről Nagylakra vezető 43-as főút mellett, Makótól öt kilométerre helyezkedik el. A határközeli település mellett vezet az út a romániai Nagyszentmiklós felé, a 2000. évben megnyílt személyforgalmi határátkelőhelyhez. Zombor első ismert írásos említését egy 1247-ben kelt oklevélből ismerjük. A középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt, az 1528-ban kiadott első magyar térképen Csenadiú mellett Zombar is felfedezhető.

A kastélyt Rónay Móric (1813-1890), Torontál vármegye al-, majd főjegyzője, 1848-49-ben és 1861-1867 között első alispánja, majd 1871 és 1873 között a vármegye főispánja építtette. Mivel hivatása a megyeszékhelyhez kötötte, 1849 előtt családjával Nagybecskereken élt. Onnan a szabadságharc bukása után tért vissza Zomborra, és a mai kastély mellett álló földszintes épületbe költözött, melyből a kastély megépítését követően konyhát, cselédházat és istállót alakítottak ki. Mivel az ötvenes években 3 kúria is épült a családban

Az építkezést valószínűleg 1858-ban kezdték el, és 1859 őszére lett annyira készen, hogy 1859. dec. 7-én, Rónay Móric születésnapján beköltözhettek feleségével, Fedrigoni Alojziával (1824-1889) és ebben az évben született egyetlen gyermekükkel, Emillel (1859-1899). A kastélyt atyjának 1890. márc. 19-én bekövetkezett halála után Rónay Emil örökölte. Emil 1899-ben meghalt, a birtok így feleségére, Kiriák Johannára maradt. Mivel az özvegy nemigen tartózkodott Kiszomboron, idejét többnyire Temesváron töltötte, ezért a kastélyt 1902-ben eladta sógorának, a Torontál vármegyei főispáni tiszttől 1902 februárjában megváló Rónay Jenőnek, aki Nagybecskerekről hazatérve népes családjával a szülői házba (az ún. Rónay Ernő-kúriába), testvéreihez költözött. Itt igen szűkösen éltek, ezért mindenképpen valamiféle végleges lakásmegoldást kellett találnia. Kapóra jött számára, hogy a kastélyt megvásárolhatta Emil özvegyétől

A főépület 1859ben épült Rónay Móric felkérésére, melyet később romantikus stílusban átépítettek. Az épület funkcionális is, mivel a felső szint magtárnak lett kialakítva már megépültekor. Valószínűleg Rónay Jenő tulajdonlása alatt épülhetett a kastélyhoz a torony. Az ismeretek szerint 1911-ben egy 3000 kötetes könyvtárat, egy éremgyűjteményt, és egy agyagedény gyűjteményt is őriztek a kastélyban. Az államosítást követően először lakásként , majd ipari célokra hasznosították. Volt itt hagyma tároló, baromfitelep, magtár. 1995-ben került a kiszombori önkormányzathoz. 2000-ben a tetőt valamint a toronyba vezető lépcsőt teljesen (szép időben, akár Temesvárig is el lehet látni a torony tetejéről) felújították, de sajnos ezzel ki is merült a milleniumi rekonstrukció. Teljes felújítása régóta esedékes

A kastély nagyon szép, kívülről részben felújíttatta a település, és a teteje is rendben van, nagyon vigyáznak rá, nehogy beázzon. A toronyba vezető lépcsőt is felújították, így a helyi rendezvényeken fel lehet menni, körül lehet nézni odafentről. Az önkormányzat 26 éve keres partnert a teljes felújításhoz, mivel az egykori államosítás után végzett belső átalakítások nyomait nagyon sokba kerülne eltüntetni. A belmagasságot, 1,5 méterrel lejjebb hozták, az ajtók, ablakok befalazva, egy-két hatalmas lezárt vasajtó mögött rozsdás ipari gépeket látni.

cím: Móricz Zsigmond u. 1–3.

GPS koordináták: N 46° 11,242  E 20° 25,934'

Nagyobb térképért klikk a képre!