Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Örvényesi malom fölötti dombon, a temetőben van a falu középkori egyhajós, egyenes szentélyű temploma (1200), mely román stílusban épült, Szent Imrét tekinti patrónusának.

A falu neve a XV.-XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjának nevéből származik. Román stílusú temploma az 1200-as években már állt. Első okleveles említése: 1323. A XIV. század elején harangtoronnyal ellátott gótikus templommá építették át. Ez az 1348. évi vagy az 1410. évi földrengés során annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek, melynek hajójában középen kriptát építettek.

A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben „Mons Ferrus” (Vas-hegy) néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán Szent István király alapította meg 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot.

A pilisszentkereszti ciszterci monostor feltárása hazánkban egyedülállóan szép kőfaragásokat hozott napvilágra. A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszög“ kútház a 13. századi magyarországi m“űvészet legnagyobb kútépítménye volt.

Pilisszentlélek területe már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak. IV. Béla 1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak

A régédzeti munkálatok során megtalálták a népemlékezet által megőrzött kápolna alapjait. A leletmentő ásatás során egy XII. századi egyhajós, félköríves szentélyű, erősen roncsolt kápolna döngölt agyagalapozása került a felszínre.

Kunhegyest elhagyván, Abádszalóknak tartva egy halmon látsz egy kápolna romot. E rom nem volt mindig kőhalom, a 70-es évektől kezdett azzá válni, mikoron ezt a megszentelt helyet feltörték, bútorait szétszórták, kriptájában nyugvó holtakat sírhejükről kiforgatták.

Árpád-kori templomrom és az Aradi vértanúk emlékműve; Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található a 14. században felépített gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, ahol az 1848-as szabadságharc szereplőinek emlékoszlopai láthatóak.

Rádpusztán található a XIII. században késő-román stílusban,faragott homokkőből és téglából épült templom feltárt romja, mely nyáron zenés kamara esteknek ad otthont. A templom négyzetalaprajzú nyílás nélküli Ny-i oromfallal rendelkezik, amelyet lépcsős támpillérek fognak közre. A meglévő fal 8-10 méter magas.

Hajdanán ezen a kis dombon állt Villebald temploma - az egyetlen Magyarországon, melyet az angol származású eichstätti püspök tiszteletére építettek - mely a középkorban híres búcsújáróhely volt. A templomról az első írásos utalás a 11. századból való, majd a 18. századig több írás, hagyatéki szerződés is említi a remeték által lakott helyet.