Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható.

A XIV-XV. században, gótikus stílusban épült a pálos kolostor és templom. Mivel háborúk nem érintették a területet, a kolostor meglehetősen épen őrzi egykori formáját. A templom falai a tetővonalig megmaradtak gótikus ablakait ezért ma is meg lehet csodálni..

Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is.

Műemlék pusztatemplom, Árpád-kori templomrom. A 13. században gótikus stílusban épült egyhajós templom maradványai, négyszögletes tornya majdnem ép állapotban maradt fenn.

A Somberek és Görcsönydoboka között található, a körbeszántott kis földdarabon árválkodó néhány téglafal-maradvány, az elpusztult falu vagy apátság templomának maradványa. A 15. századi épület műemléki védelem alatt áll. Helyi elnevezései: Török templom, Öreg templom, Török vár.

Somodori Római Katolikus templomrom, középkori eredetű, a török invázió alatt megrongálódott Árpád-kori templomot a barokk jegyében újították fel a 18. században. Rommá vált az 1950 után végzett rablójellegű tetőelbontás után.

Varjaskéri templomrom román stílusban épült téglából a XIII. sz. végén. A régi Keér falu közponjában, körülötte 1900-ig régi temetőkert. Jelenleg az oromzati fala áll, benne gerendatartó lyukak láthatók. Az 1743-as Canonica Visitatio is említi: "Varjaskéren nagy templom van elhagyott, romos toronnyal, a falun kívül, annak közelében."

Az eredetileg román stílusban épült egyhajós templom feltehetően XII. századi eredetű. Érdekessége, s korának jellemzője a téglából rakott, négyzetes alapú, később nyolcszögletűvé váló, a sisakot is téglából rakott tornya. A körülötte elterülő település erődtemploma is volt egyben.

Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, Negyven évig itt volt a nyughelye a kolostoralapító magyar lovagkirálynak, Szent Lászlónak.

A 65-ös számú út regölyi leágazásától 3 km-re Tamási irányába az út jobb oldalán a szántás közepén egy falcsonkot fedezhetünk fel, melyek az egykori XIV. századi falu, Somoly templomának falmaradványai. A rom körül előbukkanó középkori edénytörmelékek és a szétszántott kemencék jól mutatják a valaha itt állt házak helyét.