Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A legenda szerint a környéket már a honfoglalás idején birtokba vették a magyarok. Buda vitéz nevét őrzi a mai Óbudavár. A monda szerint három fiát felvitte a közeli Halom-hegyre, amelyről a három fiú kilőtt egy-egy nyílvesszőt. Ahol a nyilak földet értek, ott alapíthatták meg saját szállásterületüket. Jakab birtoka a mai Szentjakabfa, Antalé Szentantalfa.

A kora gótikus falmaradvány a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostorból maradt fenn. Püspökladány felé, Hosszúhát és Szerep között, a határban, tehát egy kissé távolabb a mai falu betelepült övezetétől, mintegy négy méter magasan emelkedik ki a környezetéből a Csonkatoronyként ismert épületmaradvány. A torony különböző méretű téglákból áll, jelezve, hogy építészetileg nem egyöntetű, az évszázadok során újabb testek épültek be a falába.

A római korban egy épület állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halgerinc szerűen rakott kövek bizonyítanak. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni. A falucska XII. században a panonnhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt, az ittlakók feladata a rév üzemeltetése lehetett.

Szöreg, Árpád-kori templomrom, a ma is álló romok a monostor pusztulása utáni plébániatemplom maradványai. Első említése: 1333. Ekkor a falu papja 1 garas pápai tizedet fizetett. A maradvány (5 m magas, 5,80 m hosszú és 0,90 m széles északi, hosszanti fal), az északnyugati sarkon támpillérrel. Döngölt agyag-alapozású téglatemplom, rendszertelen falrakással, az északi oldalon négyzet alaprajzú sekrestyével.

A régi temetőben, közvetlenül a vasút mellett álló építmény. A falai párkánymagasság alá visszaomolva; boltozatindítások, vakolatmaradványok még láthatóak. Falazata vegyes kő-tégla. Építtette a Beniczky család 1780 körül.

Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a 13. században, román-stílusban. Dörögdi Miklós, kiváló műveltségű egri püspök (1130-1361), a bolognai egyetem egykori rektora, a román alapfalakat meghagyva, 1347 körül.

A romot a helyi hagyomány Tari Lőrinc várának tartja. Felszíni leleteinek kora a XIV-XVI. század. 1347-től a Tari család birtokolta a községet, s az épület első okleveles említése 1454-ből való. A felszínen ma látható, két romos ablaknyílást közrefogó falrészlet észak-kelet - dél-nyugat irányú. Megközelítően 13 méter hosszú, vastagsága 1,2 méter, legmagasabb pontja az egykori emeleti ablaksor boltozata. A dombterasz szélén álló falmaradvány, a romrészlettől dél-nyugatra elhelyezkedő falmaradvány és több földhányás nagyobb épületet tételez fel.

A Cseke-tó dél-nyugati sarkában szabadon álló, egymáshoz lazán kapcsolódó helyiségek alkotta, összességében szabálytalan alaprajzú építmény. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencés majd a domonkos rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el.

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra.

Az Apáti-hegy lábánál fekvő, a tihanyi apátnak alárendelt hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke az apáti templom.