Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát, melynek romjai még ma is állnak Szentbékkálla közelében.

A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Bokod község közelében, Oroszlány közigazgatási területén. A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg.

Az ezer éves városrész, a Szent Miklós-szeg dombján helyezkedett el az iparosok és kereskedők védőszentjéről elnevezett Szent Miklós templom, melynek újonnan feltárt romjait és környezetét 2006. májusában adták át.

A falu templomának romjai ma is láthatóak a balácai római kori romterülettől ÉK-re, mintegy 200-250 méternyire. A temlpom egy kis terephullámon épült fel. Romjait 1977-1980 között tárták fel.

Kulturális, természeti, egyházművészeti és egyháztörténelmi értékek méltó megőrzésének, a műemléki környezet megszépítésének méltó példájaként adták át azt a nemrég elkészült pihenőparkot a Séd völgyében, Veszprémi Egyházmegye érseki székhelyének történelmi városrészében, ahol ezentúl látogathatóvá válik ismét a történelmi városrész felújított jezsuita temploma, és az ősi veszprémvölgyi görög apácák kolostorának megszépült romkertje.

A régészeti ásatások során egy, az újkőkor óta folyamatosan lakott település kultúrája tárult föl. A leletekkel berendezett múzeum mellett bemutatják a feltárt őskori települések szelvényeit is. A jelentős épület- és leletegyüttes bemutatóhelyét 1982-ben hozták létre. A restaurált monostorfalak mellett múzeumot rendeztek be az 1810-12-ben épített Wenckheim-féle borospincében, a vele szemben lévő dombon pedig in situ (ott, ahol megtalálták) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit.

A templomot a XI. sz.-ban I. István király (1000-1038) idejében építették. Alapfalai alatt egy a 852-53 körül épült leégett szláv telep maradványai húzódnak, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk, és még két fakonstrukciós templom is megelőzte építést. A XIII. sz.-ban a templom homlokzatát két toronnyal bővítették, 1420 körül védelmi célokra alakították át.

Zalavár, Szent Adorján-bazilika romjai, Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás, valószínűleg Szent Adorjánnak szentelt bazilika, feltárása 2000-ben történt. A Ny-i homlokzathoz egy torony, D-en kolostor csatlakozott. A kolostor és a vár romjait 1999-2001 között tárták fel.

Zámoly középkori plébániatemploma volt. A XII. században épült Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. Első említése 1334-ből származik. A török hódoltság első évtizedeiben - a faluval együtt - elpusztult.

A Zámoly-i Rotunda: Kerek épület maradványa, helyenként 3-4 m magas falakkal. Épült valószínüleg a 12. sz.-ban, mint apszis nélküli rotunda, a kerektemplomok kései változata. 9 m átmérõjû, D-i bejárattal. ÉK-i falában az egykori szentségtartó fülkéje.