Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

"Szépjuhászné állomás" közelében, a völgy felőli oldalon, a Budakeszi úti erdészet épületei felől is könnyen megközelíthető helyen találhatók az egykori budaszentlőrinci pálos kolostor romjai. A kolostort a XIII. és XIV. század fordulóján olasz építőmesterek építették.

2010-ben megindított feltárás kimutatta egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló, virágzó település állt az Árpád-korban, melynek középpontjában egy bazilika és egy monostor állt. Ez utóbbiak romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartóval, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz.

Ma is láthatók a XII. századi, román eredetű, a XIII. században gótikus stílusban átalakított templom romjai és a gótikus szentély, amelyben XIV. századi freskótöredékek is fennmaradtak.

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították.

A Csabdi templomrom a Zsámbéki-medence egyik ismeretlen múltú műemléke.

A mai római katolikus templom dombja alatt áll az egykori Rendek falu temploma, illetve annak megmaradt romja. A raktárnak használt egykori barokk templom kétszeri barokk átépítése jelentősen átalakította az eredeti Árpád-kori falakat.

A hajdani települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. Templomának épségben maradt alapjai még láthatóak.

A kisméretû kõtemplomot és temetõjét, 1241-ben a tatárok elfoglalták és felégették. Késõbb az ide telepített kunok az újjáépített templom köré temetkeztek elõször pogány, majd felvett keresztény szokás szerint. A 16. században a templom a török pusztítás áldozatául esett, de romjai a 18. század végén még álltak. A község lakossága és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai közös erõvel 1975-ben tárták fel és építették újra a rom alapfalait.

Nagyvázsonytól ÉK-re, mintegy 3-4 kilométerre állt egykor egy Csepely nevű falu. A 12-13. századból származó román stílusú templom megmaradt falait konzerválták, részben rekonstruálták.