Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Csabdi templomrom a Zsámbéki-medence egyik ismeretlen múltú műemléke.

Csabrendeket Nagytárkánypuszta felé elhagyva, kb. 1,5km-re jobbra egy földúton, a műúttól 500m-re látható a szántóföld közepén egy fás liget, ez a liget rejti az alcsabi templom romját, a hajdani templom valószínűleg a 13. században épült. A templomrom sűrűn benőtt bozótós, csalános között bújik meg, sarokfalai egy méter magasan még állnak.

A mai római katolikus templom dombja alatt áll az egykori Rendek falu temploma, illetve annak megmaradt romja. A raktárnak használt egykori barokk templom kétszeri barokk átépítése jelentősen átalakította az eredeti Árpád-kori falakat.

A kisméretû kõtemplomot és temetõjét, 1241-ben a tatárok elfoglalták és felégették. Késõbb az ide telepített kunok az újjáépített templom köré temetkeztek elõször pogány, majd felvett keresztény szokás szerint. A 16. században a templom a török pusztítás áldozatául esett, de romjai a 18. század végén még álltak. A község lakossága és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai közös erõvel 1975-ben tárták fel és építették újra a rom alapfalait.

A község lakott részétől délkeleti irányban található egy XII-i századi templom egyik falának a megmaradt része. Az egykori Pótharaszt falu templomát a hagyomány szerint a husziták építették a XV. században.

A Csongrád megyei Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó Csikóspusztán található a Blaskovics család egykori majorja, valamint az ehhez tartozó kúria és kápolna.

A Csobánc várához felvezető út mellett, a hegytető alatti nagyobb fennsíkon találjuk a középkori Csobáncszög falu egykori templomának romjait. A „rossztemplom”, ahogy azt általában ismerik, egyhajós, félköríves szentélyű kőépület volt, déli oldalán félköríves kis ablakokkal, nyugati homlokzatán pedig kapunyílással.

A román és gótikus stílusú téglatemplomot a XIII-XIV. században 1450 körül építhették félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták.

Csongrádtól ÉNY-ra, a Tisza túloldalán, a hajóhídtól kb 3 kilométerre található a monostor romja. A XI. és a XVI. század között lakták e területet. A legkorábbi fennmaradt oklevél forrás 1306-ból származik. 1990 és 1998. között végeztek itt ásatásokat. A bencés templom háromhajós, bazilikális elrendezésű.

A Szt. Miklós tiszteletére emelt egyházát 1363-ban említik először.
Az utolsó említése a templomnak 1550-ből származik. Ezután már csak romként szerepel.