Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Maróti János macsói bán 1405-ben kért engedélyt a pápától Ferences.rendi kolostor alapítására.Engedélyt megkapta, de a közbejött akadályok miatt a kolostor ekkor nem épült fel. A pápa 1410-ben telepítette le a Ferenc- rendi barátokat a gyulai uradalomba, kolostorukat 1452-ben említik először. 1931- ben Implom József gyulai múzeumigazgató ásatásai nyomán kerültek felszínre az egykori templom és kolostor romjai.

A középkori plébániatemplom aXIII-XVI.század között állt az alábbi helyen. Először román stílusban épült, ezt lebontották, és egy nagyobb gótikus stílusú templomot emeltek. A legkésőbbi építési periódusában az ország legjelentősebb egyházi épületei közé tartozott. Ennek alapfalait 1979-ben tárták fel, melynek jelenleg a nyomvonalai láthatóak.

A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román stílusban. Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben.

A Béndek-pusztai XIII. századi gótikus kápolna a török időben a faluval együtt elpusztult, de a romjai még láthatóak. 1590 körül, a török dúlás elől a kápolnába menekült a lakosság. Egy portyázó török csapat rájuk gyújtotta a tetőt, mindnyájan meghaltak. A rom mellett áll az 1857-ben felszentelt és az 1970-es évek végéig használt kis klasszicista templom, amelyet részben a régi kápolnára építettek, így az altemplomul szolgált. A törökök által elpusztított béndekiek csontjait az altemplomban kialakított ossariumban helyezték el a XIX. századi építők.

A református templomot egykor sarokbástyákkal védhetőbbé tett erődfal vette körül. Az egyik sarokbástyát a földben lévő maradványok felhasználásával rekonstruálták. A régi ábrázolásokat és a Hajdúszoboszlón ma is álló bástyát mintának tekintve építették újjá a sarokbástyát, és két irányban meginduló falszakaszt is hozzáépítettek.

A község határában, a Harasztipuszta nevű helyen áll a hajdani Haraszti falu Kisméretű, négyszög alaprajzú, gótikus templom romja. 2000-ben helyreállítottak, lefedtek. Mestermunkával rakott falait a XIV. században építették kváderkövekből, a sarkokon élszegéssal.

A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik. A falubeliek “törökhagyásként” emlegetik a romot… A négyzet alapú, két emelet magas torony déli és nyugati falán kis, lőrésszerű gótikus ablakok vannak, fölöttük az emeleten nagyobb alakú kettős ablakok befalazott helye látható.

A Homokmégy-Szentegyházparton feltárt ÉK-DNy-i tájolású templom teljes hossza kb. 16 méter lehetett, szélessége 5,3 méter, szentélyrésze elpusztult, valószínűleg félköríves záródású volt.

Építésének korát és építtetőjét nem ismerjük. 1234-ben már megvolt, de egyes kutatók szerint csak az 1300-as évek második negyedében építhették a Várdayak. Hajóból és szentélyből állt, falait - a hajó négy és a szentély két sarkán - támfalakkal erősítették meg.

A kaposszentjakabi bencés apátság egy védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll.