Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

BabócsaiSzent Egyed templomrom a községtől keletre elterülő hajdani vár területén található, melynek sáncai között a Basakert (más néven Nárciszos), valamint török fürdő romjait is feltárták. A babócsai vár területe a XIII. századtól a XVII. századig lakott volt. A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt. Magyar Kálmán 1984 és 1992 között végzett ásatásai során megállapította, hogy a tatárjárás után a monostor köré védelmi rendszert építettek. A Basakert (Nárciszos) területén Árpád-kori település maradványait is feltárták. A sáncátvágás során előkerült a sáncokat merevítő gerendaszerkezet nyoma.

A Babócsai Szent Egyed tiszteletére szentelt plébániaegyházat 1248-ban említik először írásos dokumentumok, majd 1390-ből a Bonifác pápa által adományozott búcsújoggal kapcsolatban találtak rá utalást a történetkutatók. A román templomot - vélhetően a XIV. században - gótikus templom váltotta fel (25x10 méteres). Mint azt a Babócsa története című kötetből megtudjuk, erre valószínűleg épp a zarándokok számának növekedése vezethette a babócsaiakat, hiszen a régi imahely már nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. A maradványok tanúsága szerint a régi templomot csak akkor bontották el, amikor az új már felépült. Az ásatások során a templom közelében-a sekrestyén és a plébános házán kívül- egy másik, egy még nagyobb építmény alapjait is megtalálta a régész. Feltételezése alapján az épület a zarándokoknak szolgálhatott hajlékul.

A mohácsi csatavesztést követően Babócsa fontos szerepet játszott a dél-dunántúli végvárrendszer védelmében. A XVI. században a török háromszor is - 1555-ben, 1566-ban, majd 1600-ban - elfoglalta várát. Ez utóbbi időponttól megközelítőleg 130 éven át uralta a vidéket. Igaz, ekkor Babócsa és környéke szinte teljesen elpusztult. A hódoltságot rombolás és építés egyaránt jellemezte. A település legkiemelkedőbb részén álló bencés kolostor templomát és a hozzá tartozó temetőt részben lerombolták, részben raktárként és melléképületként használták. A templom északi részében, részben annak helyére, nagyméretű gőzfürdőt építettek.

Ez az épület alapfalaiban feltárásra, majd időlegesen bemutatásra és pár éve visszatakarásra került. A megmaradt alapfalai két építési periódust mutatnak. Ez a két építési periódus megfelelt a klasszikus török építési elveknek. Ez alapján a kutatók rekonstruálni tudták működését. Nagy Gergely építész a pécsi Memi pasa fürdőjéhez hasonlítja, mivel ezt is a helyszínen melegített vízzel működtették. Az épületet így írja le: "Nyugatról a langyos fürdő, mellette a melegvizes fürdő helyisége volt. Ennek keleti falához csatlakozott a kazánház és a víztartály, a legkeletibb helyiség volt a fűtőkamra.

Babócsai Basakert - Nárciszos

A Babócsai Basa-kert Természetvédelmi terület 1977-től védett, és szabadon látogatható. A 13 hektáron található természetvédelmi terület nevezetessége és látványossága a csillagos nárcisz, mely Európa legnagyobb kiterjedésű ősszefüggő nárciszmezője, melyről egy népmonda is megemlékezik, mely szerint a nárciszt még a babócsai végvárat ostromló török pasa felesége hozta magával távoli hazájából és ültette el itt a régi Rinya partján, mivel medrét azóta mesterségesen elterelték. A virág azóta szaporodott el a teületen, s mára annyi van belőle, mint "égen a csillag".

forrás: www.babocsa.hu, www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!