Bátmonostor, Szentlélek apátság romjai
Bátmonostor Bács-Kiskun megyében, Bajától délre fekszik. Az egykori baracskai Duna-ág mentén alakult ki a katolikus magyar községnek az a csoportja, melynek Bátmonostor is tagja, Nagybaracska és Dávod mellett. Bátmonostoron az ősemberi élet kétségtelenül megállapítható, ezt a kutatások is igazolják: lyukas kőtáblák, csiszolt kővésők és neolitkori edénytöredékek kerültek elő községünk területén.
Évezredek viharait leküzdve, egymást hajszoló vándorcsapatok: kelták, dábok, jazygok, szarmaták, hunok, avarok és más népek vonultak át a mai Bátmonostor ősi földjén. Ittlétükről tanúskodnak a Jankó-dűlőben, Baja-Bátmonostor határvonalában, a Nagy—Sumár dűlőben kiásott rendkívül értékes leletek, melyek egy része ma is látható a zombori múzeumban és a budapesti Nemzeti Múzeumban.
A római Ammianus Marcellus feljegyzése szerint a honfoglaláskor ez a vidék Salanusnak, az itt élő szlávok vezérének volt a birtoka, akit a honfoglaló magyarok népével együtt elűztek a birtokról. Földjének elfoglalása után letelepedve a Vajas folyó mellett ütött tábort az Árpád nemzetség több tagja. ,,…ad partes Budrug pervenerunt et iuxta fluvium Voyos castra metati sunt et inpartibus illis dux dedit terram magnam cum omnibus habitatoribus suis Tosunex parti Lelu cum avuncuto suo Culpum Patre Botond…” Magyarul: ,,Árpád vezér Tasnak, fél atyjának nagybátyjának, Kölpénnyel, Botond atyjával együtt nagy földet adott összes lakóival…” Az idézet szerint történeti realitása van Botond itteni szereplésének és valószínű, hogy Bodrog vármegye alapjai a Botond nemzetség szállásterületén keletkezett.
A XII. század végi nagy birtokadományozások idején idegen nemzetségek /más vármegyéből/ is betelepültek Bodrog vármegyébe. Így kapott itt birtokot a Becsegergely nemzetségbeli Both bihar-megyei ispán is, aki 1192-93-ban kolostort kezdett építeni kapott birtokán, a Bodrog-vármegye területén találkozó két hadiút kereszteződésében és ugyanitt települést is létesített. A települést Both ispán nevéről Bothmonostorának nevezték el. Both nevét és emlékét nevében ma is őrzi Bátmonostor község.
1345-ben Becsei Imre fia, Töttös pilisi ispán és királyi ajtónállómester a mezővárost ismét benépesítette, és a monostort 12 ágostonos remete számára helyreállította, ellátásukról is gondoskodott. Ugyanakkor a faluban plébániatemplomot is építtetett. 1466 után a Töttösök kihaltak, és a birtokot a Kisvárdai család örökölte. A 16. század közepére a monostor pusztulásnak indult. 1761-ben a még álló falakat kamarai rendeletre felrobbantották. A templom fedett szentélyét az ortodox szerbek használták egy ideig. Az 1880 körül még jelentős romokból napjainkra semmi sem maradt, csak a kis kápolna emlékeztet táblával a helyre. Mára még a lánckerítés lánca is eltűnt.
Megközelítése: Árpád utca vége, majd egy jobbos kanyar, Rákoczi Ferenc utca, az utca végén a földúton tovább a romig (a földút minősége sajnos nem a legjobb).
Koordináták: 46°5'44"N 18°54'33"E
forrás: batmonostor.hu, templomrom.hu,
képek: magyarkaland.blogspot.com
Nagyobb térképért klikk a képre!
/p>