Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Csobánc várához felvezető út mellett, a hegytető alatti nagyobb fennsíkon találjuk a középkori Csobáncszög falu egykori templomának romjait. A „rossztemplom”, ahogy azt általában ismerik, egyhajós, félköríves szentélyű kőépület volt, déli oldalán félköríves kis ablakokkal, nyugati homlokzatán pedig kapunyílással. A templom alaprajza és formája után ítélve a XIII. században épülhetett. Magáról a faluról ebből az időből még semmit sem tudunk. A környék története alapján feltételezhetjük, hogy a XII. században települt, amikor az egyre fokozódó szőlőművelés a hegyek magasabb pontjait is birtokába vette már. A XV. században egy ideig a Gersei Pethők birtoka volt, a török időkben pedig a várhoz tartozott és földesurai a Gyulaffyak voltak.

Csobánc meredek hegyoldalának nyugati lábánál a hétszáz lakosú Gyulakeszi község házai sorakoznak a tapolcai országút mentén. Az első ízben 1164-ben „Kesceu”, azaz Kesző alakban megnevezett helység a honfoglaló Keszi törzs nevét őrzi, a középkorban a Gyulaffyak birtoka volt. Az 1300-as években mezővárosi rangra (oppidum) emelkedett a kétmagvú település, amelynek Felkeszi részén a XIV. század eleje óta ismert, Szűz Máriáról elnevezett plébániáról ír Koppány Tibor a Balaton környéke műemlékeit ismertető munkájában. Alkeszin egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnát említ az építészettörténész.

A falu határában a XVIII. század közepén még látható volt egy „régenten épült, kicsiny és kerek jégverem forma Templomocska”, amelyet Esterházy Antal állíttatott helyre. Érdekes hasonlóság, hogy Rómer Flóris 1861-ben szintén egy kerek kápolna romját mérte fel és rajzolta le vázlatkönyvében a Gyulakeszitől Badacsony felé tartó út mentén, Szent Ferenc késése titulussal. Ugyancsak Rómer naplójában találkozunk először a Csobánc északi lejtőjén található pusztatemplommal. A helybeleik által Rossz templomnak nevezett épületet a Diszel község temetője mellől (zöld turistajelzéssel) a Várhegyre vezető meredek út mentén, szép szőlőskertek közt találjuk.

A tudós pap tanár ezt is megörökítette naplókönyvében, leírva a keletelt szentélyű templom méreteit, végigfutó lábazati párkányát, a félköríves apszis – akkor még bedőlve látható – bolthajtását, ablakait és falfülkéjét. Rómer ceruzarajzán a nyugati homlokzat oromzatos fala ugyanolyan, amilyennek mostani állapotában találjuk, csak a bejáratát zárja el vasrács a nemkívánatos látogatóktól. Entz Géza 1958-ban megjelent balatoni műemlék-monográfiájában azt írja: a román stílusú templom, amely a középkorban Csobánc város tulajdona volt, magánkézbe került, s gazdája borpincét épített a szentélyében. A könyv 22. oldalán látható a csobánci templomrom felmérési alaprajza is, amely öt méter széles, kilenc méter hosszú hajót s ugyanolyan széles ívű szentélyt ábrázol. A Rossz templom fölött a Csobánc megkövült lávaoszlopai tornyosulnak. Varázslatos látkép tárul innen elénk a Tapolcai-medence északi részére, Hegyesd tökéletes cukorsüveg csúcsára és a szintén vulkáni tanú Halápi-hegy rongyossá kibányászott maradékára.

forrás: www.zsebi2.hu, www.mno.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!