Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Köszönet az információért a www.bakancsesfakanal.blogspot.hu-nak!

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Szerény toronyrom áll az Ófalu és Cikó közti, csupán egy-két házból álló Eszterpusztán, közel a baranyai határhoz. Genthon szerint XV. századi templom maradványa lehet. Nagy valószínűséggel azonban a templom korábbi. A templom a középkori Eszter -vagy más néven Östör- falu plébániatemploma lehetett. Eszter történetéről keveset tudunk. Azt tudjuk hódoltság korabeli, 1550 körüli magyar adóösszeírásokból, hogy a pécsi püspökséghez és káptalanhoz tartozott. Mindig is a környék kisebb falvai közé tartozhatott.

A Völgységi-patak déli oldalvölgyében, a Rák-patak mentén haladó Dél-Dunántúli Piros túraútvonalon érkezve tárul elénk az egykori plébániatemplom romja. Arányaiban talán a mánfaihoz hasonló épület lehetett - bár annál valószínűleg későbbi, már gótizáló jegyekkel. Lényegében a templomból nem maradt más, mint a nyugati homokzati torony, két-három szint magasságig. Sarkaiban még látszanak a támpillérek maradványai, falában megvan két keskeny ablaknyílás. Keleti oldalán, a hajóba nyíló ajtó helyén keresztül léphetünk a belső térbe. Az nem csoda, hogy a fedélszerkezet, a lépcsők elpusztultak, hiszen - kellő védelem híján - a faszerkezetek élettartama csak évtizedekben mérhető. Az már furcsább, hogy a hajóból semmi nem maradt fenn. Bár forrást nem találtam a régészeti feltárásra, így ez eléggé spekulatív, de elképzelhető, hogy a templom nagy része nem kőből épült, hanem valamilyen kevésbé időtálló szerkezetből, pl. gerendavázas vályogból. A másik lehetőség, hogy a falakat elhordták a közeli Ófalu építkezéseihez.

forrás: www.csatolna.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!