Fegyverneki pusztatorony
7200 lakosú nagyközség a Nagykunságban, Törökszentmiklóstól 15 km-re keletre.
Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása.
Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból.
A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni.
1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony.
A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.
Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető.
Szabadon látogatható.
Geocaching adatok Fegyvernek, Csonkatorony (GCFCst) |
Nagyobb térképért klikk a képre!