Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Gyarmat Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén, a Győrt Pápával összekötő 83-as számú főútvonal és a Győr-Szombathely közti vasútvonal mentén helyezkedik el. Győrtől körülbelül 30 km-re délre, Pápától 15 km-re északra található. Természetföldrajzilag a Marcal-medence és a Sokoróaljai-dombvidék találkozásánál fekszik. A település felszíne enyhén dombos, nyugatról keletre fokozatosan emelkedik 120 m-es magasságról 162 m-re. Közlekedésföldrajzi fekvése is kedvező: naponta 25-30 autóbusz megy Győrbe Gyarmatról, s a személyvonatok is megállnak a Gecse községgel közös állomáson. A falut először 1153-ban említették írott források praedium gormat, majd 1147-ben gormoth (Gormot) alakban. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a falu északi határában haladt el a a Győrt Mursellával összekötő római út. Ezt bizonyítják az út mentén talált üveglécek és római pénzérmék. A települést a későbbi időkben Giormothnak, Garmatnak és Garmatinak is említették.

A település nyugati szélén található a község kálváriája, ahol még a XX. század első felében is sok egyházi megemlékezést, programokat tartottak. A Kálvária 1787-ben épült, azóta századról századra morzsolta szépségét az idő. Ma már szinte minden fala, része a kíméletlen enyészeté, felújításra szorul. Különleges része az épületnek a kápolnaoltár mögötti "megkerülő folyosó". A nagypénteki szertartás részeként itt járták körbe a szent sírt a gyarmatiak. További unikum a kápolna teteje, a kálváriához vezető lépcsősor, ahol a toronnyal szembeni építmény alatt állt Krisztus és a két lator keresztje.

Mivel a gyarmati katolikus egyházközség krónikája, a Historia Domus egy 1860-as években pusztító tűzvész alkalmával odaveszett, így pontos adatot tudni a kálváriakápolna építéséről nem lehet. Érdeklődésünkre Kottmayer Tibor műemléki szakmérnök, a szakrális kisemlékek egyik megyei néprajzos szakértője elmondta: az épület – a korabeli katonai térképek tanúsága szerint – 1850 és 1880 között készült, mégpedig jellegében (kis kápolna, kagylóhéjszerű tető, előtte három kereszt) a pápai kálvária rokonaként.

A Gyarmat külterületi részén található kápolna soha nem volt búcsújáró hely. Fénykorában, a tizenkilencedik század végén, huszadik század elején a nagyheti ünnepi alkalmak, a húsvéti szertartás helyszínéül szolgált. A tornyon látható évszám szerint ezerkilencszázhuszonhatban felújították az épületet, ekkor teljesen új berendezést is kapott. A harmincas években zajló vallási reneszánsz után kezdődött a felszentelt hely alkonya. Ennek szomorú tanúja, ami megmaradt: a puszta téglafalak, a romos toronysisak, és az épület előtt lévő kereszt, rajta a megtört hátú pléhkorpusz – idézte fel a műemlékkel történteket Kottmayer Tibor. A szakember szerint az épület egykori funkciója nem állítható vissza. Ami biztos – mielőtt még teljesen az enyészeté lenne –, mielőbb fel kellene újítani.

A Széchenyi-egyetem építészhallgatói felmérték a gyarmati kálváriát. Ez a dokumentáció egy kéréssel az – akkor még – Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz került. Elkészült a veszélyeztetett műemlék felújítási terve, amire a hivatal építési engedélyt is adott. Most itt tart az ügy, aminek megvalósításához pénz kellene, úgy tízmillió forint. Sajnos sem a helyi egyházközség, sem az önkormányzat nem áll úgy anyagilag, hogy jelentős összeggel támogatni tudná a felújítást, az egyházmegyei költségvetés is leterhelt, így csak valamiféle civil összefogásban lehet bízni. Remélem, azelőtt megkezdődhet a munka, mielőtt az építési engedély érvényessége megszűnik. Kottmayer Tibor megjegyezte: fontos azon is gondolkodni, hogy ha sikerül a felújítás, miként hasznosítsák az épületet. Ezzel kapcsolatban egy olyan egyházi tábor ötletét említette, amelynek központja a kálváriakápolna lehetne, vagyis „új élet költözhetne az egykor megszentelt falak közé".

forrás: www.gyarmat.hu, www.muemlekem.hu, www.kisalfold.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!