Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A város születése az Árpád-kor végére tehető, akkor Gyulamonostorának hívták. Területe nem volt nagyobb, mint a mai belváros, mégis sokan megfordultak itt.

A monostor Mária-képéhez messze földről érkeztek a zarándokok, ezért iparosok, kereskedők is letelepedtek itt a Körös mentén.

Gyula neve először Károly Róbert királyunk 1313-ban lelt két oklevelében szerepelt.

Az 1390-es években már egy 44 településből álló uradalom központja Gyula, sőt bíró és elöljáró, választó, valamint vásártartási jogot is kapott. Az uradalmat 1403-tól birtokló Maróthy János sokat tett a városért. Az ő idejében érkeztek Gyulára a Ferences rendi szerzetesek és ő építtette olasz építészekkel a Körös egyik kanyarulatában a gyulai téglavárat. A városnak ekkor már fejlett ipara volt. Ez időben született Dürer Albert, a német festészet kiemelkedő mesterének apja a Gyula melletti Ajtóson. Itt tanulta ki az ötvös szakmát, és vándorolt vissza Németországba.

A fejlődő várost azonban a török hódoltság után is sok csapás érte: egymást érték a járványok, a tűzvészek és az árvizek. A középkori épületek közül csak néhány vészelte át a történelem viharait. Szerencsére a téglavár, mellette a rondella, a huszártorony, a belvárosi iskola, a középkori fürdő épülete megmaradt az utókornak, és előkerültek a középkori Gyula gigantikus méretű templomának alapfalai is a Törökzugban.

Helye: a törökzugi lakótelepen, a Budapest körút és a Kőműves utca sarkán

A középkori plébániatemplom aXIII-XVI.század között állt az alábbi helyen. Először román stílusban épült, ezt lebontották, és egy nagyobb gótikus stílusú templomot emeltek. A legkésőbbi építési periódusában az ország legjelentősebb egyházi épületei közé tartozott. Ennek alapfalait 1979-ben tárták fel, melynek jelenleg a nyomvonalai láthatóak.

forrás: www.templomrom.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!