Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kehidakustány a Zala folyó erdőkkel, mezőkkel tarkított dombok ölelte völgyében fekszik. A település l977-ben két önálló falu Kehida és Kustány összevonásával keletkezett. Kehida neve elõször 1232-ben írott kehidai oklevélben szerepel, mikor is a megye nemesei összegyûltek, tanácskoztak és levélben fordultak a királyhoz ügyeik önálló intézése érdekében, ekkor már fontos település Kehida.

Zala vármegye minden részérõl jó megközelíthetõsége miatt a középkori vármegyei bírósági közgyûlések gyakori helyszíne volt. Tartottak itt nádori, fõispáni, megyei bírósági közgyûléseket, a legtöbbet a 14. század elsõ felében. A település a 13. század végéig a Koppányi család birtokában volt, majd a század végén Kõszegi Miklós nádor foglalta el, majd 1319 Károly Róbert elkobozta az ellene lázadó Kõszegiek birtokát és ettõl kezdve 1523-ig a Kanizsai család birtoka Kehida, ekkor Kanizsai László a család szolgálatában nagy érdemeket szerzett Hássági Dénesnek adományozza a falut. A török idõkben a meglévõ udvarházat várrá alakítják át, a vár 1554-ben már állott. A várat 1588-ban, a törökök bosszúhadjáratukban felgyújtották. A falu sok pusztítás után a 18. században újjáépült. Ekkora nõági öröklés révén a Hertelendy család a birtokosa. A Deák család birtokába szintén nõági öröklés révén került, ugyanis Deák Ferenc nagyanyja Hertelendy Anna volt. A falu története 1807-1854-ig összefonódik a településen élõ Deák Ferenc (1803-1876) nevével. Deák Ferenc 1854-ben pestre költözött, ekkor a birtokot gróf Széchenyi Istvánnak adta el, akinek fiától Ödöntõl a Baronyi bankár család tulajdonába, tõlük pedig a Károlyi család birtokába került. A birtokot l924-ben kiparcellázták, nagy részét a kincstár vette meg a felépülõ mezõgazdasági szakiskola és tangazdaság céljára. A községben 1977-ig mûködõ iskola a térség egyetlen kis faluban lévõ középfokú intézménye volt.

KUSTÁNYI ROMTEMPLOM

A kustányi templom még romjaiban is méltóságot sugall. A hajdan két falu: Alsó-, vagy Egyházaskustány és Felsőkustány volt. Egyházaskustány plébániatemplomát a Zala folyó szigetén kb. a XII. században építették, első említése a 1256-ból való. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt - adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

A régi sziget neve feltehetőleg Elek szigete volt, később Kustányi sziget, majd az itt élt remetékről Remetének nevezte a nép. A török portyázások során állagában leromlott templomot a XVIII. században helyreállították.

A maradványokból arra lehet következtetni, hogy egy kívülről is tagolt 6 méter széles és 18 m hosszú, talán 7,5 méter magas épület lehetett. Stílusát tekintve gótikus, keletelt (a névadó szent ünnepének napján kellett a hossztengelyben végigsütnie a felkelő nap fényének.), téglafalazatú templomrom. A Ny-i homlokzat középtengelyében az egykori kapu helye, felette konzolpárról induló torony csonkja, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékek láthatók. A Ny-i falon barokk és középkori boltozat maradványait látjuk.

Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

forrás: www.szepilonka.net, www.kehidakustany.net, www.zaol.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!