Lajosmizsei pusztatemplom
A város a hajdani Ős-Duna törmelékkúpján települt, határában ligetes, erdős táj volt. A homok területi megnövekedése csak későbbi természeti események következménye.
Lajosmizse területén már a bronzkorban éltek emberek. Honfoglalás kori leletek kerültek elő Bene területéről. Az első településeket a tatárjárás után a kunok létesítették. A kunok szervezetileg hét ún. széket alkottak, ezek egyike volt Mizseszék, amely egyben székkapitánysági székhely is lett. A legenda szerint nevét IV. (Kun) László király utolsó vándorától, a mohamedán Mizsétől kapta. Mizseszék kőtemplommal is rendelkezett, amelynek ma már csak a - védett műemlékké nyilvánított - romjai láthatók.
A település Mátyás királlyal való kapcsolatát egy 1469-es oklevél bizonyítja, melyben felmenti a mizsei kunokat a kamarahaszna-adó fizetése alól. A török hódoltság éveiben először Bene, majd Lajos és Mizse is elnéptelenedik, a meghódított területek török tisztek birtokába kerültek, akik ezeket a pusztává lett területeket bérletek formájában hasznosították. Nagykőrösi, kecskeméti gazdák béreltek legelőket, kerteket, majd a török kiűzése után a Habsburg-ház használta a területet.
Pusztatemplom
Lajosmizse városának legrégebbi építészeti emléke a 14. század végén épült Pusztatemplom. A kora gótikus stílusú templom úgynevezett pusztatemplom volt. Az általunk ismert első régészeti feltárást Szabó Kálmán, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója végezte el 1927- ben. A templom réti mészköből épült, zsindelytetővel volt fedve. A réti mészkő, népiesen „darázskő” jóval puhább, kisebb teherbírású, lyukacsos szerkezetű, ezért is pusztul a hagyományos kőzetekhez képest gyorsabban.
Ez a templomrom egyszerű, egyhajós, Keleten sokszögben záródó, gót stílusú templom maradványa. A szentélyben még látható az Oltáriszentség elhelyezésére szolgáló fülke. Az újabb ásatásokat Fülöp András végezte el 1995-ben. Fülöp András 9 sírt tárt fel. Mivel a még meglévő támpillérek már nem feküdtek az alapon, hanem csak a levegőben lógtak, így erösítő támaszként már nem szolgáltak, hanem gyengítették, húzták a falakat. Emiatt a lehető legrövidebb időn belül meg kellett erősíteni a támpilléreket, melyet 1999-ben a Pusztatemplom Alapítvány a Goméppel elvégeztette. A Pusztatemplom és a közelében lévő kis település lakossága nagy valószínűséggel az 1591-1606 között tartó háborúban pusztult el.
A templom megközelítése:
A templom az 5. számú főúttól kb. 4-4,5 km-re található. Könnyen megközelíthető az 5- ös számú főúton Budapest felöl Lajosmizse felé haladva, a település elötti „Kónya dűlő” buszmegállónál balra fordulva, áthaladva az M5-ös autópálya felett, majd egy kereszteződésen szintén egyenesen áthaladva már látható a templomdomb a rommal.
Geocaching adatok Lajosmizse, Pusztatemplom v3.1 (GCLaPu) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Egy kis videó Mizse faluról és hajdani templomáról.
https://youtu.be/E6Xw-DnyU4g
Eltűnt Árpád-kori falvaink - Mizse
(Kaszás Zsolt, 2019.02.26 19:22)