Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község, mely lélekszámát tekintve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számít. A megye vasúthálózata messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő.

A hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg- vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.

Nádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.

A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony ma-radványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvona-lának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal.  A várban templomból átala-kított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…” A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori for-rások is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás so-rán felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.

A korabeli források szerint az idetelepített németek első házaikat a középkori templom környékén építették fel. Más arculatot mutat a XIX. század elején bevándorló németek eltérő ízlése. Ezek a meredek tetőhéjalású, magas homlokzatú lakóházak az utca felé két fatáblás ablakkal nyíltak. A faluképet azonban ettől a századtól már a méreteiben is tágasabb, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alakítja. A XX. század második felében több utcában, több szintes, családi házakkal sűrűn, de nagyon szabályosan beépített utcát láthatunk. A településszerkezet érdekessége a dűlőkben meghúzódó 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is.

forrás: www.gothic.hu, www.mecseknadasd.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!