Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Nagyvázsonytól ÉK-re, mintegy 3-4 kilométerre állt egykor egy Csepely nevű falu.
Az aranybulla és a tatárjárás közötti időszakban lakói királyi pohárnokok és királyi vadászok voltak.

A falu lakossága a 16. század első felétől fogyásnak indult, 1531-ben 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze.

A század második feléből már nem tudunk adózókról a községben. Később is legfeljebb időlegesen telepedett meg néhány család az egykor virágzó faluban.
Éri István Nagyvázsonyról szóló 1957-es kiadványa szerint a falu sorsát egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. A falu megmaradt lakói Nagyvázsonyba menekültek és később nem tértek vissza.

A falu a templomtól délre helyezkedett el. Az egyes házak nyomai a 20. század elején még falmaradványok, gödrök formájában még felismerhetők voltak.
Az egykor mintegy 1500 méter hosszú, 300 méter széles területen elhelyezkedő faluból mára csak a templom és egy ház közvetlen környéke, egy 60 méter széles, 100 méter hosszú, tengelyével észak-nyugati és dél-keleti irányba elnyúló, szabályos téglalap alakú rész maradt meg.

A területen 1957-58-ban ásatásokat folytattak. Sok érdekes lelet - köztük egy kovácsoltvas buzogány, egy reneszánsz díszítésű aranygyűrű és egy hatszögletű kőmozsár - került elő.
A 12-13. századból származó román stílusú templom megmaradt falait konzerválták, részben rekonstruálták. Ugyancsak rekonstruálták a templomtól észak-nyugatra lévő, három helyiségből álló falusi ház lábazatát is.

Nagyobb térképért klikk a képre!