A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.

Olaszliszka, pálos kolostor romja

Olaszliszka, pálos kolostor romja Olaszliszka első írásos említése: 1239: Lyska. / Talán szláv eredetű, kopasz hely jelentésű./ IV. Béla "olasz" vallon szőlőmunkásokat telepített, ők a falu Burgundia nevű részén éltek. Királyi birtok, majd a szepességi prépostság birtoka. 1466-ban Mátyás királytól városi rangot kapott Liszka Olaszi, évi 3 szabad piaccal. Nagyboldogasszony gótikus római katolikus temploma 1332-ben épült. Különleges katonai őrtornya 1634-re készült el. Középkori épület, már csak rom az 1508-ban épült pálos kolostor, 1567 után dézsmaszedők háza, majd postaállomás és vendégfogadó.

Olaszliszka, pálos kolostor romja A gótikus templom mellett középkori eredetű épület a hajdani pálos kolostor enyészetnek induló maradványa is (egyik korábbi funkciója emlékére többnyire "Traktér"-nak nevezik). Magánulajdonban van, jövője bizonytalan.

A községet, ezt a királyi birtokot 1243-ban adományozta a király, IV. Béla a szepesi prépostságnak.

Perényi Imre 1504-ben a terebesi pálos szerzeteseknek adományozta Olaszliszkát azzal a feltétellel, hogy építsenek kolostort. 1508-ban fel is épült a kolostor. 1567-ben Olaszliszka visszakerült a szepesi prépostsághoz.

Olaszliszka, pálos kolostor romja A XVII. sz. elején királyi dézsmaszedők érkeztek a községbe. Éveken keresztül ebben az épületben laktak.

A 18. században postaállomást, a 19. sz.-ban vendégfogadót hoztak itt létre (az utóbbi miatt nevezik ma is "Traktér"-nak). A lovak elhelyezésére a hátsó udvarban két nagy istálló szolgált. Vendégfogadójában kezdődött el Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényének története. A XX. század első felében többször vándorkomédiások tanyáztak az utóbbi időben már csak lakás céljára szolgáló híres épületben.

Mozgalom indult a műemlékké nyilvánítás érdekében.

Olaszliszka Őrtorony A Őrtornyot 1632-ben kezdték építeni és két év alatt készült el. Építőmestere az eperjesi Stenczel Dániel 400 forintot és 20 köböl rozsot kapott szép munkájáért.A templombejárat fölött, az utcára nézően olvashatjuk: "Kegyes Isten, ennek a toronynak alapjait gondviseléseddel, nem kevés költséggel lerakta a híres ősi liszkai nép, születésed után 1632. augusztus 26. napján." A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A belső átalakítása barokk stílusú. A tornyot 1827-ben egy hatalmas orkán a Bodrogba sodorta. 1876-ban restaurálták.