Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Eredeti nevén Parlag. 1210-es írásos dokumentumban már faluként említik. A 16. században 30-40 telkes falu. 1660 körül néptelenné vált, ezt követően vette zálogba Debrecen. Az 1850-es évekig csapszék is állott itt, az Úrdomb nevű részen. Dombostanya vasúti megállójától nyugatra fekszik az Árpád-kori Parlag falu templomromja, melyre 1993-ban emlékmű épült Rácz Zoltán tervei alapján. A mai Pallag központjában van a Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskola, a volt Gazdasági Akadémia épületében. Pallagon és a régi Monostoron volt az akadémia 600 holdas mintagazdasága.

A falu neve a XV.-XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjának nevéből származik. Román stílusú temploma az 1200-as években már állt. Első okleveles említése: 1323. A XIV. század elején harangtoronnyal ellátott gótikus templommá építették át. Ez az 1348. évi vagy az 1410. évi földrengés során annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek, melynek hajójában középen kriptát építettek. A népes falu 1555 után lassan elnéptelenedett. Az 1594. évi tatárdúlást még valahogyan kiheverte, de 1660-ban, a török hadjárat során teljesen elpusztult. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel, 1993 óta pedig – a Rácz Zoltán tervezte – organikus emlékmű is tartozik hozzá.

A nyírbátori vasútvonal mellett fekvő, Árpád-kori Parlag mai nyomai messziről is jól kivehetőek és hívogatóak – közelebb érve azonban sajnos a pusztulásával kell szembesülniük a csalódott vándoroknak. Körös-körül a kőfalak darabjai fehérlenek a pusztaságban, törmelékkel van telegórva a sírgödör, és kifűrészelték az emlékmű kilátójába vezető falépcsőt is, ráadásul az egykori kerítésnek is nyoma veszett mára. Hiába a múlté a betolakodók dúlása, és hiába ismeretlen katasztrófa a földrengés: korunk embere is folyamatosan pusztítja a lakóhelyét.

forrás: www.dehir.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!