Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A település határában található a 11. századi királyi vadászkastély, amelyet III. Béla király az általa 1184. május 27-én alapított pilisi ciszterci apátságnak adott. Gerecze Péter kezdte meg a romok feltárását 1913-ban, majd az 1960-as – 1970-es években Gerevich László tárta fel az apátság maradványait tejes egészében. Ebben a monostorban temették el II. Endre király 1213. szeptember 28-án meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel. A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és törökdúlás idején megsemmisült.

A helység újratelepítése Mária Terézia idején kezdődött meg. Ekkor felvidéki szlovákok, és német telepesek érkeztek ide. A terület a pálosok tulajdona volt, akik a települést Szentkeresztnek nevezték el, amely az idők során a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt lett. A ma is látható barokk stílusú templom 1766-ra épült fel, és a Szent Kereszt titulust kapta. 22 m magas tornya csak 1803-ra készült el.

Pilisszentkereszti cisztercita kolostor

A pilisi, Szű“z Mária tiszteletére emelt ciszterci apátság maradványai a Pilist és a Visegrád-hegységet elválasztó törésvonal kiöblösödésében, a névadó Pilis-hegy (755,5 m) lábánál fekszenek. Helyét, mint a középkori ciszterci monostorokét általában, településektől távol fekvő, erdős területen jelölték ki, folyóvíz és egykor bő viz“ű karsztforrások közelében, a völgysíkból kiemelkedő magas teraszlépcsőn, melynek kedvező település-földrajzi adottságait már az őskor embere is felismerte.

Az 1184-ben alapított Pilisi apátság története számos ponton kapcsolódik a magyar történelemhez. Az alapító III. Béla, az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodó nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legkimagaslóbb pártfogója volt a cisztercieknek. Pilisre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építő mestereket, akik az Acey-ban ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. A templom 60 méter körüli külső hosszúságú, háromhajós, keleten egyenes záródású fő szentéllyel és a kereszthajóból nyíló, hasonló kiképzés“ű két-két mellékszentéllyel ellátott épület volt. A kerengő a templom munkáival párhuzamosan, a 13. század első évtizedeiben épült. Bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, amelyeket változatosan díszített fejezetcsoportokkal láttak el.

II. András magyar király első felesége – IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja – Gertrúd 1213- ban a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában temették el. Valószín“síthető, hogy síremlékét Erzsébet és férje, Lajos türingiai őrgróf rendelték, és magyarországi látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját.

A pilisszentkereszti ciszterci monostor feltárása hazánkban egyedülállóan szép kőfaragásokat hozott napvilágra. A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszög“ kútház a 13. századi magyarországi m“űvészet legnagyobb kútépítménye volt. Valószín“síthető, hogy az egykori káptalanteremben feltárt lovagsír Robert de Courtenay egykori bizánci császár nyughelye.

Pilis ciszterci monostorát a mohácsi vész után Budát is kifosztó törökök rabolták ki és rombolták le. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehulló kődíszítések maradtak meg.

Az uralkodói temetkezőhelyet is magában rejtő romterület ma az egyetlen teljes egészében feltárt nagy középkori szerzetesi épület Magyarországon, amely a monasztikus élet teljes építészeti környezetét, a hozzá kapcsolódó gazdasági és ipari tevékenység valamennyi szükséges egységét magában foglalja. Ez a lelet a legesélyesebb arra, hogy segítségével egykor élményszer“űen mutassunk be egy középkori nagy alkotást, a mérnöki tervezéstől a befejezésig, a lábazatoktól és a padlók díszes burkolataitól a boltozatzáradékig és az oromzat díszéig, ezáltal segítséget nyújtsunk abban, hogy az egykori építészeti és spirituális rendszer m“űködésének lényegét, a középkori szerzetesek életének üzenetét megérthessék.

Nagyobb térképért klikk a képre!