Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A káponát 2014-2015-ben felújították.

Kunhegyest elhagyván, Abádszalóknak tartva egy halmon látsz egy kápolna romot. E rom nem volt mindig kőhalom, a 70-es évektől kezdett azzá válni, mikoron ezt a megszentelt helyet feltörték, bútorait szétszórták, kriptájában nyugvó holtakat sírhejükről kiforgatták.

A települést elsőként Hegyesegyháza néven Károly Róbert király Vácon, 1311. november 8-án kelt oklevelében említi. Idővel Hegyesegyháza nevéből az „egyház” szót elhagyták, és a helységet röviden Hegyesnek, utóbb a rajta átfolyó Kakat ér után Kakathegyesnek nevezték.

Hegyes nem volt kun község, noha a kunoknak is voltak itt birtokaik. E birtokokhoz a XIII. századi betelepülésük során adományok, családi kapcsolatok révén jutottak hozzá. Kunhegyes határát azonban különböző perek során mindig elkülönítették mind a kun, mind a magyar településekétől. 1552-től a község már a mai nevén szerepelt. Kunhegyesről Abádszalók felé haladva a jobb oldalon (keleti irányban) egy fákkal benőtt halmot pillantunk meg a távolban. Ha jobban figyelünk, egy csonka tornyot is felfedezhetünk.

Annak ellenére, hogy Kunhegyeshez sokkal közelebb fekszik, közigazgatási szempontból Abádszalókhoz tartozik Tomajpuszta, ezen belül a Kis-Fás-halom, melyen 1892. szeptember 22-én „a hívek nagy sokasága” részvételével szentelték fel a kápolnát a nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére. A vértanút ábrázoló oltárképet egy korabeli újsághír szerint „Vastagh festőművész készítette, kifogástalan művészi ecsettel”. Az oltárképfestő minden bizonnyal Vastagh György (Szeged, 1834. – Bp., 1922.), a kor divatos arc- és oltárképfestője.

Hídvégi és oltszemi gróf Nemes Vince (1830–1896) házasság révén szerzett birtokot a környéken. A család első környékbeli — valószínűleg historizáló stílusú — kastélyát itt, Tomajpusztán építtette az 1860-as években. A nagyméretű épületet magtárakból, cselédházakból és istállókból álló kiterjedt majorság ölelte körül.

Az uradalmi cselédség és családja számára emeltette a gróf a kápolnát, melynek kriptája temetkezési helyül is szolgált. A kastélytól idáig vezető utat kettős fenyősor ölelte körül. A neogót stílusú kápolna terveit Novák Ferenc „budapesti műépítész” (†1903. jan. 25.) készítette. Ő a szintén 1892-ben épült szentesi „Haris-ház”, valamint több (buda)pesti — többek között a Horánszky u. 16. szám alatti — bérpalota megálmodója. (Eddig az az általam ismeretlen eredetű hír járta, hogy Steindl Imre volt a tervező.)

A 13 szobás tomajpusztai kastély a II. világháborúban jelentős kárt szenvedett, s 1949-re teljesen széthordták. A majorsági épületeket is lebontották. A puszta azonban még az 1960-as években is lakott volt, és az iskolában is folyt a tanítás. 1965-ben még tartottak misét a kápolnában. A puszta elnéptelenedése után azonban a kápolna anyagát is elkezdték széthordani, a sírokat is feltörték, s ledobták a harangokat.

A kunhalmon álló, egyre pusztuló Szent Móric kápolna máig megőrizte egykori szépsége nyomait, s talán még megmenthető az utókor számára.

A kápolna-rom a Kunhegyes - Abádszalók útról látható. Kunhegyes felől indulva jobbra esik egy kunhalmon, melynek Kisfás halom a neve. A halmon levő kápolnát műúton egy darabig meg lehet közelíteni. Kunhegyestől kb 4 Km-re eső tanyánál - ahol egy buszmegálló is található - le kell fordulni jobbra, majd végig kell haladni a műúton ami Pusztatomajra visz. Régi tanyaközpont ez, táblával jelölve nincs. A műút végén jobbra le kell kanyarodni a kápolna felé egy földútra. A földúttól jobbra esik a Kisfás halom, rajta pediglen a Szent Móric kápolna, mely most romjaiban van. Eltévedni nehéz, mert a kápolna az út folyamán végig látható.

Forrás: www.kosakaroly.hu, www.kunhegyesikapolna.webnode.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!