Sáska, bakonyszentjakabi pálos kolostorrom
A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az
Talán a bakonyszentjakabi kolostor lehetett a remeték birtokában olyan szálláshely, mely egy vizitációt végző püspök fogadására méltó és alkalmas volt. Legegyszerűbben Tapolcáról Sáska község érintésével érhető el. A nagy kiterjedésű kolostor alapfalai ma csak sejthetők az aljnövényzetben, csupán az egykori szentélytorony Dny-i sarokfala magasodik fel kb. 2-3 méterre. A múlt században a romoknál megfordult Rómer Flóris még látta és lerajzolta a templom akkor 7-8 m magasan álló szentély-tornyát és a kolostor teljes alaprajzát, de Ádám Iván 1888-ban készült leírása is ezt az állapotot jelzi.
A romokat látva s a XIX. században még álló részleteket értékelve nehéz elfogadni Pál püspök vizitációjának a végkövetkeztetését, mely szerint a remeték anyagi feltételei nem biztosítottak ahhoz, hogy az ágostoni regula szerint éljenek. De ez a kétely fordítva is igaz: egy kialakuló, éppen renddé szerveződő remete-közösség hogyan hozhatott létre már a kezdetekkor ilyen méretű és igényességű épületet? Mert Szentjakab mind kiterjedésében, mind építészeti kvalitása alapján messze túllép az adott kor "szükségleti" építészetének a színvonalán.
Korábbi kutatóknál (Benger, Rupp) felmerül az 1218-as alapítás, némi topográfiai zavarral tetézve: "Abb. S.Jacobi de Ziliz" vagy "Abb.S. Jacobi de Simigh" elnevezések egyértelműen az 1061-ben alapított zselicszentjakabi apátságra vonatkoznak de a névrontás (Simigh = Somogy, de = Sümeg) alapot teremthet egy Sümeg-környéki Sz. Jakab kolostor feltételezésére is. Más források (Thúróczy, Péterffy) pedig egy hasonló nevű ciszterci monostort említenek, "degunt ad S.Jacobi ecclesiam Cisterciensis" megjelöléssel, bár azt egyértelműen "de insula Danubii"-nek tartják.
Mindenesetre a rajzokon szereplő bakonyszentjakabi szentélytornyos megoldás építészetileg is azt sugallja, hogy ezt az épületet nem a remeték hozták létre, hanem egy már meglévő, korábbi és ismeretlen eredetű kolostort vettek át és használtak az 1263-as összeírás idején.
Maga a szentélytorony nem jellemző a magyar romanikában, de éppen Veszprém megyében néhány parochiális templomon fellelhető, s néhány korai pálos templomon is elképzelhető (Taliándörögd, Káptalantóti-Bács, Mindszentkálla-Veléte, Sáska-Dabas, ill. Badacsony, Vállus-Szentmiklóskút, Somogy megyé-ben Gamás-Vetahida, stb.).
Bakonyszentjakab is köznemesi alapítású volt, az alapító Rátót nembeli Keszi (Gyulakeszi) családról egy 1307-es oklevélből értesülünk. A kolostor a középkor folyamán végig működött, csak 1563 körül néptelenedett el. A környező falvakban számos hagyomány őrzi az egykori pálos kolostor emlékét - még a jelenlegi tanulmányunkban szereplő Pál püspökről is szól tavaszköszöntő rigmus. A múlt századi leírások és rajzok, valamint a helyszíni felmérések alapján az épület rekonstrukcióját el lehetett készíteni."
A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót. Az ásatások és a rekonstrukció folyamatban van, így évről évre többet láthatunk a pálosok legrégebbi kolostorából.
Megközelítés:
A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros sáv, piros (L) jelzésen keresztül, ami kb. 2 km. A kolostorrom a Szent Jakab forrás mellett található.
GPS-be koordináták: N 46° 57,095' E 17° 29,773'
forrás: http://www.koh7.hu
fotó: Galuska Tünde
|
Geocaching adatok Ember-kő (GCMBER) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
