Sombereki pusztatemplom
A Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatóak. A vidék az emberek által folyamatosan lakott település, így gyakran fordul elő, hogy az eke római kori emlékeket fordít ki a földből. Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. Század elejéig Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik. Somberek nevét, a történelem folyamán többféleképpen írták, s a falunév valószínűleg a som növényre, valamint a sombokrokkal benőtt cserjés helyre utal.
Az 1526-ban bekövetkezett mohácsi csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. A török megszállás alatt szerb lakosok is települtek be a községbe. A hadjárat során elnéptelenedett magyarországi falvakba új adózókat akartak telepíteni. 1732-ben a falu a Sauska család birtokába került. A török hódoltság után az új fölbirtokosok a lakatlan, illetve a gyéren lakott településeket, vidékeket igyekeztek benépesíteni. A németség Somberekre költözése 1745-ben kezdődött.
A Somberek és Görcsönydoboka között található, a körbeszántott kis földdarabon árválkodó néhány téglafal-maradvány, az elpusztult falu vagy apátság templomának maradványa. A 15. századi épület műemléki védelem alatt áll. Az építményből csak két falrészlet maradt fenn, tégláit korábban a helyiek hordták szét. Helyi elnevezései: Török templom, Öreg templom, Török vár.
Megközelítése:
A Sombereket Görcsönydobokával összekötő földesútron a szántás kellős közepén találjuk az egykori templom romjait, mely a sárga sáv jelzéstől kb. 250 m-re található. A rom az útról is jól látszik, de tábla is jelzi a letérés irányát. Nem könnyű megközelíteni: ősszel és télen a szántás sara, nyáron a kukoricasorok nehezítik meg az idejutást.
forrás: www.somberek.hu
képek: www.baranyaidombsag.ucoz.hu
|
Geocaching adatok Sombereki pusztatemplom (GCSB) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
