Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek. Egyes szakértői vélekedés szerint az ott élő szerzetesek az apátság falai között vetették papírra a legkorábbi magyar nyelvű szövegemléket, a Halotti Beszéd és Könyörgést.

Negyven évig itt volt a nyughelye a kolostoralapító magyar lovagkirálynak, Szent Lászlónak. A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török veszély erősödésekor hagyták el a szerzetesek, később végvárként szolgált, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett. A XVII. század utolsó harmadában Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést. Családjának és leszármazottainak birtokában volt a XX. század közepéig. Az egykori bencés apátság régészeti feltárása 1972-ben kezdődött, és már 1983-ban hazánk harmadik nemzeti történelmi emlékhelyévé nyilvánították.

A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyvárott a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. Az alapító 1095. július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. A 13. században az apátság már magyar vezetés alá került. A 15. század a hanyatlás időszaka. 1508-ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban. 1553-ban említik a kolostor utolsó apátját. 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.

Az impozáns somogyvári romok már a 19. század elején felkeltették a kortársak érdeklődését: 1823-ban, majd 1824-28-ban Mátray Gábor, 1885-ben Gerecze Péter folytatott ásatásokat itt.. De az igazán nagyarányú (bár mindmáig befejezetlen) ásatások 1972-ben kezdődtek, s több mint egy évtizeden keresztül folytak. A kolostor két homlokzati tornyú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású, bazilikális elrendezésű temploma 57×25,2 m nagyságú. A kolostor a templomtól északra épült. Díszudvara 24 x 25 m-es volt. A 14. században a templomot átépítették. Ez volt az apátság második virágkora. Ekkor bővítették a kolostort is. Amikor Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a kolostort, megindult a hanyatlás. Az 1970–80-as években föltárt falak állagmegóvására, kiegészítésére is sor került. 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt. 1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították Somogyvárt. 1989 óta minden évben megrendezi a település az alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot, a június 27-i László naphoz közeli hétvégén. Püspöki misét tartanak, néptáncbemutató, gazdag gyermekprogram, zenés darabok várják az érdeklődőket. Az 1998-as eseményen felavatták Szent László szobrát.

A XI. században emelt, román stílusú és gótikus átépítésű bazilika és apátság romjai mellett felszínre hoztak egy temetőkápolnát, temetőt, és az egész az épületegyüttest körbeölelő középkori várfalat. Az apátság révén Somogyváron a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki. A feltárt, és helyenként rekonstruált romokat ezért 1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.Az egykori bencés apátság régészeti feltárása 1972-ben kezdődött. A munka, a helyreállítás majd két évtizedig tartott. A hagyomány szerint a szlavóniai hadjáratából hazatérő Szent László király a Várhegy alatt elvonulva fogadalmat tett, hogy itt bencés rendi apátságot alapít. Az 1091-ből származó alapítólevélben a király a franciaországi Saint Gilesből származó bencés rendi szerzeteseknek adományozta a várdomb délkeleti részén felépített, és Szent Egyednek szentelt hatalmas templomot és az apátságot, sőt saját temetkezési helyéül is ezt a szent helyet, a Kupavárhegyet jelölte meg.

forrás: www.hu.wikipedia.org, www.epulettar.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!