Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Szedres mai határa már a bronzkorban, később a kelták idején is lakott volt. Az Árpádkorban több kisebb falu élt a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn. A XVI. század végén Apáti falu a szekszárdi szandzsák egyik lakott helysége volt. 1703-ban a Gindl család I. Lipóttól birtokadományként megkapta Apáti- és Hidjapusztát. 1786-os források is említik a két pusztát, ahol akkoriban 200 ember lakott. A község újkori megalapítója Bezerédj István, 1818-ban költözött az általa örökölt hidjapusztai birtokra, és 1839-ben önálló települést hozott létre, amely a selyemhernyó etetésére használt eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét.

Hidjapusztai kápolna

Hídjapuszta közigazgatásilag Szedres községhez tartozik, annak külterületét alkotja. Itt található az egykori Bezerédj-kastély és a hozzá tartozó Bezerédj-kápolna. A 19. század második felében épült neogótikus jegyekkel ellátott kápolna nagyon lepusztult állapotban van, de a régi korok hangulata így is átérződik a homlokzat díszítéseit szemlélve.

1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. A család leghíresebb tagja, Bezerédj István (1796-1856) nem csak a selyemhernyó tenyésztés révén válik híressé, hanem azzal is, hogy ő az országban az első önként adózó magyar nemes. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől.

Érdemét az sem kisebbíti, hogy - mint Glósz József kimutatta-, ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett. Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. A ma is látható hídjai kápolnát a romos kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával.

Megközelítése:

Szedres központjából a 63-as főútról Medina felé, majd az alábbi ponton N 46° 28,844' E 18° 40,079' 110 m [GCBEZH+parkoló], (mely egyben ajánlott parkoló) jobbra letérve balra földesút vezet egész a kápolnáig

Hidjai temető

A hidjai kápolnától kb. 500m-re található benőtt, elhanyagolt temető. Itt nyugszik Bezerédj István, Bezerédj Amália, Bezerédj Pál. A hatalmas, fekete síremlék uralja a látványt.

Apátipusztai kápolna (Nepomuki Szent János templom)

A Bezerédj István által 1836-ban alapított Szedres határában egy másik puszta is fekszik, ez Apáti. Apáti korábban szintén a Gindly- uradalom része volt, bár nagyon sokszor cserélt gazdát, különösen a 19. század során. Utolsó ura Fiath báró volt. Kápolnája 1832-ben készült el.

Homlokzatán lévő fülkékben Szent Vendel és Szent Flórián szobra volt látható, de sajnos ma már csak Szent Flórián szobrának maradványa árválkodik. Belsejében a klasszicizáló ornamentális festés nemrég még látható volt. Valószínüleg egy hajléktalan által, a templomban rakott tűz ezt is megsemmisítette.

A település feletti fennsíkon szabadon álló, Ny-i homlokzati tornyos kápolna, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból hiányzó Szent Vendel-szobor 1985-ben még a helyén volt. A tornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák. A toronysisakon 1832-es évszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; építéskori kifestés. A hajó bejárati oldalán romos karzat. A berendezés hiányzik, a kápolna kifosztva, üresen áll. Épült 1832-ben. A területen állnak még az egykori majorság épületei: a kápolnától ÉK-re a feltehetően a 19. század közepén klasszicista stílusban épült Fiathkastély, tőle D-re a kiskastély és egyéb melléképületek. Apátipuszta a Gindly-családé volt, utolsó tulajdonosa a báró Fiath-család volt. 1965-ben az épületeket részben átalakították, több melléképületet elbontottak.

Megközelítése:
Szedres belterületén aszfaltozott úton elérhető. Az Ady Endre utcából leágazó út, lovarda felé: N 46° 28,550' E 18° 41,404' 112 m [GCBEZH+2kereszteződés]

forrás: www.geocaching.hu, www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!