Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Tolna vármegye 1779-es megyegyűlése a vármegye székhelyét Simontornyáról Szekszárdra költöztette. Mivel egy egyházi átszervezés eredményeként az apátság uradalmi épületeit pár évvel korábban használaton kívül helyezték, a vármegye 1780-ban bérbe vette, majd 1783-ban megvásárolta az akkor még működő, középkori apátsági templom körül, üresen álló házakat. Ezeket Jung József és Hacker József tervei szerint új rendeltetésüknek megfelelően átalakították, bővítették. Ekkor készülhetett a megye barokk stílusú kőcímere — ennek jelenleg másolata látható; a megsérült eredeti a múzeumban van. 1794-ben leégett a templom; a romok föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez. Az épületegyüttest 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették tovább. Ekkor készült el (egyelőre földszintes épületként) a templomromot körülölelő északi rész, amivel körbezárták az udvart. Csapó Dániel alispán impozáns és egységes megjelenésű, távlatokra méretezett megyeházát szeretett volna, ezért további átépítést szorgalmazott. Az északi oldal is emeletesre átépítésének, az együttes közös fedél alá hozásának első terveit 1825-ben Stann Jakab készítette el.

A tervezésbe 1827-ben kapcsolódott be Pollack Mihály, aki a bejárati oldalra dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot tervezett; ebből a timpanonba elhelyezni kívánt szoborcsoport végül nem készült el. Az épületben eredetileg volt kegy kápolna is, de ezt a 19. század vége felé megszüntették. Az építkezést 1828-ban kezdték el és 1833-ban fejezték be. Az épületet 1836. augusztus 8-án gróf Eszterházy Károly főispán, királyi ajtónálló avatta fel; az ünnepségnek három tiszafa ültetésével állítottak emléket. A házban a 2000-es években a Tolna Megyei Levéltár működik. A levéltár mellett itt helyezték még el a polgármesteri hivatal néhány irodáját, a Wosinsky Mór Múzeum néhány kiállítását.

Bencés apátság romja

I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot. Az 1967-ben feltárt apátsági falak, illetve a hozzájuk tartozó bizánci stílusú, tizenegy karéjos templom falai a vármegyeháza belő udvarán láthatók. Az apátság temploma mellé bencés rendház, köré vár épült az idők folyamán. Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el, s 1541-ben szandzsák székhellyé lett Szekszárd, dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben innét nézhette végig, hogy Horvát Márk Szigetvárról idelovagolt vitézei miként dúlják, rabolják, égetik föl a mezővárost, hogy adnak kézzel fogható leckét a kettős adóztatásból.

A kereszténységet megszilárdító, a lázadást leverő király olyan monostort emeltetett ide, amely az utazónak már 30-40 kilométerről világossá tette, ki az úr a vidéken. Az apátság feltárt alapfalai különböző nézőpontból tekintve azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak megfelelni a nyugati s a bizánci templomlépítési elveknek. Ma is megidézik az egykor 44 falut és mezővárost birtokló apátság fénykorára, amikor az egyházi birtokosok sorában az első öt között voltgazdasági-katonai erőben.

A kereszt alaprajzú templomot a királyi család temetkezési helyéül is szánták, a hagyomány szerint 1. Bélát itt temették el, de a királyi sírt soha nem találták meg. Az első apát egy talján származású ember volt, bizonyos Vilmos apát, akit a krónika közismert borisszának nevez.

1212-ből származik az első fennmaradt oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteleshelyi tevékenységét. A tatárjárás után az apátság épülete köré várat építettek. A 14. században az apátságban monostori iskola is működött, ahol egyházi és világi pályára készülők kaphattak képzést. 1526. augusztusában itt pihent meg 2. Lajos serege Mohács felé menet, szeptemberben pedig a török hadak is itt táboroztak. Ők akkor csak átmenetileg foglalták el a várat, utána tovább vonultak, 1532-ben hasonlóképpen, de 1538-ban tartós ittmaradásra rendezkedtek be. 1541-ben Szekszárd szandzsák székhelye lesz. (A hódoltság legnagyobb közigazgatási egységei, a vilájétek szandzsákokra tagolódtak, amelyeknek élén bégek álltak. Legfontosabb feladatukként ők parancsoltak a területükön állomásozó katonaságnak, de a szandzsák polgári igazgatását is ők irányították.) 1686. szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot.

A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában működött 1794-ig, amikor a nagy tűzvész elpusztította. Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépíttette megyeházának. 1967-72 között a templom alapjait feltárták, és hangulatos romkertet alakítottak ki, amely később hangversenyek és folklórműsorok rendezésére is alkalmasnak bizonyult. Az első ilyen koncertet a Szekszárdi Fúvószenekar adta idősebb Véghelyi Miklós karnagy kezdeményezésére, az ő vezényletével.

forrás: www.vendegvaro.utazom.com, www.hu.wikipedia.org, www.muemlekem.hu/magazin, www.muemlekem.hu, www.szeki.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!