Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Biatorbágy Pest megye nyugati részén, a Fejér megyével határos területen, Budakeszi, Budaörs és Törökbálint határában fekszik. A Zsámbéki-medencében elterülő és a Budaörsi-medencébe átnyúló várost hosszan kíséri a Budai-hegység. Biatorbágy környéke már az őskorban is lakott volt ezt bizonyítják az idők során előkerült réz-és bronzkori leletek is. A 7-8. századból avar sírok kerültek napvilágra gazdag leletanyaggal. A ma 9538 fős Biatorbágy 1966-ban az Árpád-kori Bia és Torbágy falvakból egyesült. A falvak nevei először 1192-ben bukkantak fel egy birtokösszeírásban.

Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a 13. század végéről származik, késő román stílusú, sokszor átépítették. A ma is látható templomrom a község délkeleti határában lévő református temetőben található. A biai templom építése a 13. század elején kezdődhetett, többszörös bővítését a falusi közösség sokasodása következtében kialakuló helyi igények kívánták. A 14. század folyamán nyerte el végleges formáját. Okleveles említése (1351) szerint Szent Kereszt tiszteletére emelték. A templom körül temetkeztek Bia falu lakói, akiknek faluja is a templom közelében helyezkedett el.

Bia és Torbágy területén a keresztyénség viszonylag korán terjedni kezdett, amiről a XIII.századi templomrom is tanúskodik. Ez a toronynélküli, egyszerű falusi templom valószínűleg a XVI.században pusztult el, maradványai ma a református temető területén találhatók. Ami Torbágyot illeti már 1332 körül élénk egyházi életről tudósítanak a korabeli iratok. Egy 1334.évi pápai tizedjegyzék egyebek között feljegyezte, hogy János, a gyülekezet akkori papja 4 garast fizetett be az egyházi pénztárba. Később a török megszállás idején a Buda környéki települések lakossága szinte teljes egészében protestánssá lett. Bián már 1600 táján létezett református gyülekezet, lelkésze Vetsei Sámuel volt. Korabeli iratok szerint nem sokkal később egy másik lelkésze, Mátsai János még a ráckevei zsinaton is részt vett. Az 1683-86-os hadi események folytán a vidék csaknem teljesen elnéptelenedett. A lakosság egy része később visszaszivárgott, az üresen maradt birtokokra azonban a Habsburgok németországi katolikus családokat telepített.

forrás: www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!