Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

1339-ben említik elõször, mint újonnan épült templom. Ez egy Árpád-kori templomra épült, amelynek nyomai még láthatók aromok között.

A templomot és környezõ településeket, Alsó- és Felsõ-Dörögdöt, a Balaton-Felvidék nagy részével együtt 1548-ban pusztították el a törökök.

Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a 13. században, román-stílusban.

Dörögdi Miklós, kiváló műveltségű egri püspök (1130-1361), a bolognai egyetem egykori rektora, a román alapfalakat meghagyva, 1347 körül.

A Szent András templom romjai máig őrzik a templom egykori szépségét. A keleti szentélyfal még ma is közel 20 m magas, a szentély művészi faragású ívbordái viszonylag épek.

A szentélyhez illeszkedik délről a kevésbé ép sekrestye, amelynek nyugati sarkában csigalépcső hengerfala látható. A templom legszebb és legjellemzőbb részei a freskómaradványok, amelyek a szentély falain kisebb jeleneteket ábrázoltak (pl. bizánci stílusban festett, glóriával övezett fejek).

Meglévő hosszú, keskeny ablakait vörös homokkőből művészien faragták. A falak bazaltból épültek sok római tégla és cserép felhasználásával. A templom egykori keresztelőmedencéje a római katolikus plébániatemlpomban látható.

Az 1975-ös ásatás során a templom területén bronzkori urnasírt találtak, ezenkívül római épület maradványaira, a templomban közel száz sírra, középkori pénzérmékre és egyéb értékes leletekre bukkantak. Állagmegőrzése megtörtént. Nyári színi előadások, koncertek színhelye.

A templomból néhány meglepõen magas falrész maradt meg, a négyszögletes szentély és a hozzácsatolt sekrestye résznél. A romokon 2007-ben állagmegóvási munkálatokat végeztek.

Megközelítése:

Taliándörögd északi végénél kell elindulni egy kelet felé vezetõ úton. A romok már messzirõl láthatók.

Nagyobb térképért klikk a képre!