Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az Angolkertet 1783-ban Böhm Ferenc mérnök építette. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források (Kék-forrás, Najád-forrás) vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. A tavat az ott működött Kalló-malom tulajdonosáról nevezték el. 1803-ban Kazinczy Ferenc is megtekintette az angolkertet, majd 1831-ben újból visszatért, és gyönyörködött a szép platánsorban. A látogatás emlékére 1964-ben állították fel a Kazinczy padot a Cseke-tó partján. A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955-től természetvédelmi terület. Az 1960-as években a források működésének megszűnése után itt fedezték fel az Angyal-forrási-barlangot és a Tükör-forrási-barlangot. Ezek zártak, a nagy közönség számára nem látogathatóak.

Romok, Múromok

Az 1775-1823 között létesített parkban, a Cseke-tó DNy-i sarkában, szabadonálló, szabálytalan alaprajzi elrendezésű és térkapcsolatú műrom. Ny felé kapuval áttört fal határolja. Beépítve két római sírkő és a vértesszentkereszti apátság huszonnégy oszlop, illetve pillérfejezete, illetve más építészeti töredékek. Épült 1796-1807 között.

A Cseke-tó dél-nyugati sarkában szabadon álló, egymáshoz lazán kapcsolódó helyiségek alkotta, összességében szabálytalan alaprajzú építmény. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencés majd a domonkos rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el.

Nyugat felé - egyben az Angolparkot is lezáró - fal határolja. A fal keleti oldalán, a kaputól délre, három - féloszlopokkal tagolt - nyílás figyelhető meg, közülük a legdélebbin ember alakos fejezet látható. Tőlük jobbra, a kapu déli oldalán, római sírkövet falaztak a falba. Az együttes észak-nyugati sarkát alkotó keresztboltozatú helyiségen folyik át a tó levezető csatornája. A boltozat bordáit négy levéllel díszített fejezetek támasztják alá, kör alakú záróköve szintén díszített. A helyiség patak felé eső oldalán csúcsíves diadalív figyelhető meg, vállkövei Vértesszentkeresztről származó, állatalakos fejezetek. A park kapuja felé eső homlokzaton szintén csúcsíves nyílás, kívül mindkét oldalon növényi fejezetű, háromnegyed-oszlopokkal. A helyiség nyugati belső homlokzata alul kosárívvel ível át a csatorna felett, ezt kissé feljebb csúcsív kereteli. A két ív által határolt, mélyített mezőben háromkaréjú bevésés látható. A csúcsív felett két téglapárkány fut végig a homlokzaton, még feljebb három, belül kosáríves, felül csúcsíves, csigás vállkővel díszített téglaarchitektura áll.

A déli falon bélletes, csúcsíves nyílás vezet át a fürdőbe. A bélletekben két, leveles fejezetű vörösmészkő oszlop áll. A félnyereg tetővel fedett fürdő nyugati oldalán erősen bemélyített vörösmészkő ülőkád áll, csúcsíves fülkében, melybe - bal oldalon - négy lépcsőfok vezet. A kád jobb oldalán kis pilléreken álló ülőpadka van. A helyiség déli falán vörösmészkő könyöklőjű, csúcsíves nyílás nyílik. A fürdőtől keletre nyíló következő tér nyugati falán egy egyeneszáródású, kőkeretes ajtó vezet a két lépcsőfokkal magasabb járószintű fürdőbe, e felett két keskeny téglapárkány fut végig, még feljebb négykaréjos, mélyített mező figyelhető meg. A helyiséget romos válaszfal osztja két térre.

A nyugati rész patakra néző falát csúcsíves ajtó töri át, külső oldalának, bélleteiben két, leveles fejezetű, vörösmészkő oszloppal, a vele szemben lévő belső homlokzatban pedig - szintén csúcsíves - ülőfülke helyezkedik el. A keleti rész déli falában ablak, a patak felé eső homlokzatban pedig - a nyugati rész patakra néző homlokzatában megfigyeltnek megfelelő - csúcsíves nyílás figyelhető meg. A két helyiségrész előbb leírt nyílásai között, a külső homlokzaton pillérköteg figyelhető meg féloszloppal, leveles fejezettel, mellette két, állatalakos vállkővel. A külső homlokzatot falpillér zárja, kompozit fejezettel, e fölött oszlopdobbal, még feljebb csúcsíves falfülkével. A helyiség nyugati nyílása egy csúcsíves ajtó, benne egyenes záródású kőkeret, külső oldalán két oldalt egy-egy ornamentális fejezetű pilaszter.

A következő helyiség négyzetes alaprajzú, bordás keresztboltozatot imitáló lezárású, négyzetes zárókővel. A boltozat tégla oszlopokra támaszkodik, az oszlopokon szentkereszti fejezeteket helyeztek el. A helyiség homlokzatait minden irányban egy-egy csúcsíves nyílás töri át. Az északi oldal bejárati nyílását kívülről egy-egy téglából falazott féloszlop kereteli, közülük a bal oldalin levéldíszes oszlopfő figyelhető meg. A keleti és nyugati homlokzati nyílás lépcsőkkel kapcsolódik a térhez. Az előbb leírt helyiséghez délről kapcsolódó, födém nélküli helyiség déli, belső homlokzatában nagy méretű, három alakos római sírkő látható.

Az előző helyiség előteréből lépcsők vezetnek fel egy - sarkain vörösmészkő balluszterekkel díszített - teraszhoz. Az együttest délről határoló falban négy nagyobb, csúcsíves nyílás figyelhető meg, közülük a keletről számított másodikban kis zuhogót alakítottak ki. A nyílás alatt, az északi oldalon konzolokkal alátámasztott kőlap töri meg a pataknak a kőlap alatti sziklákra aláhulló vizét.

forrás: www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!