A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.

Zalavár, Récéskúti (Keresztelő Szent János) bazilika romjai

2013.06.04

A templomot a XI. sz.-ban I. István király (1000-1038) idejében építették. Alapfalai alatt egy a 852-53 körül épült leégett szláv telep maradványai húzódnak, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk, és még két fakonstrukciós templom is megelőzte építést. A XIII. sz.-ban a templom homlokzatát két toronnyal bővítették, 1420 körül védelmi célokra alakították át.

Szakrális szerepét a XVI. sz.-ban vesztette el, amikor romjai fölé őrtorony épült. Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét. A templom szentélye kívül egyenes, belül három félköríves fülkével zárul. Felismerhetjük a nyitott előcsarnok és a keresztelőkápolna alapfalait is; utóbbi egy részén még a padlózat is megmaradt. Alatta két korábbi, fából épült templom nyomait is megtalálták. A téglalap alakú kőtemplomhoz három "beírt" félköríves apszis, nyugaton pedig karzat és egy négyszögletes lépcsőtorony tartozik. A templomot habarcsba rakott lapos homokkövekből és római kövekből építették fel, padlóját nagy lapos gránitkövek fedték, az apszisokat pedig terrazzo-padlóval borították.

Régmúltunk históriájának, művészet- és egyháztörténetének izgalmas kérdése: vajon mit találtak honfoglaló őseink a Kárpát-medencében, milyen szakrális épületeket – úgymond vallási „infrastruktúrát” – vettek használatba áttérésükkor az új hitre? Mostanában, amikor bámulatosan burjánzik a plurális őstörténet „tudománya”, különösen fontos dokumentumnak számít egy-egy megbízható forrás alapján datálható, szemmel látható, másokkal egybevethető építészeti emlék. Ilyen például a Zalavár község határában lévő keresztény bazilika, amely bizonyosan évtizedek óta megvolt, amikor Árpád vezér serege megérkezett a Vereckei-hágóra.

A Zalavárról Zalaszabarra vezető országúton, mielőtt elérjük a tóvá szélesedő Kis-Zala töltését, alig észrevehető táblácska jelzi a Récéskút-szigeten lévő műemléket. A nádas-füzesben oda vezető gyalogúton tízperces versenyt futunk a vérszívó szúnyogokkal és bögölyökkel, míg a napsütötte tisztáshoz érünk. A látvány lenyűgöző és lélekemelő: a harsogó zöld fűben másfél méteres magasságban a Récéskúti (Keresztelő Szent János) román kori bazilika kőfalai és pillértövei állnak. A keletelt tengelyű épület szélessége 12, hossza 20 méter, a főhajó szélessége kétszerese a mellékhajókénak. Az egy vonalban végződő három, félköríves szentélyapszist kívülről egyenes végfal zárja le. A nyugati előcsarnok déli sarkán egy torony alapja látható, és itt volt valaha a keresztelőkút is. Az épület leginkább a korabeli dalmáciai, itáliai bazilikákkal rokonítható.

A 871-ben Salzburgban íródott Conversio Bagvariorum et Carantanorum szerint az érsekség misszós területének számító Dunántúlon 847-ben építette fel Mosaburgot – magyarul: Mocsárvárat – Pribina herceg. Az erődítmény Mária-templomát 850-ben szentelte fel Liupram salzburgi érsek. Emellett még két templom épült Zalavár térségében: Szent Adorján mártír ereklyéinek őrzésére és Keresztelő Szent János tiszteletére. Ez utóbbiak egyike a szóban forgó bazilika, amelynek alapjait 1946-ban találták meg. Régészeti kutatása 1963-ig folytatódott.

Szent István király a Várszigeten talált épületeket a bencés rendnek adományozta, és apátságot alapított számukra. Az államalapító ezt a helyet jelölte ki a királyi vármegye központjául. A récéskúti templomon is láthatók XI. századi építkezés nyomai. A török vész idején a végvári rendszerhez tartozó Zalavárat, amelyet G. Turco olasz hadmérnök felvételi rajzáról ismerünk, 1702-ben császári rendeletre robbantották fel. 1938-ban, a Szent István-év alkalmából Zala megye közgyűlése emlékoszlopot állított az apátság helyén, a közelmúltban a szláv egyház épített kápolnát Szent Cirill és Metód emlékére. Végül is: a történet valamennyi szereplője ugyanazt a hitet vallotta.